Bár a Gergely-naptár szerint már régen elhagytuk a szilvesztert és az újévet (talán már nem is emlékszünk rá), a világ népességének egynegyede még csak most készül elbúcsúztatni a ó- és köszönteni az újesztendőt. A Kínai újév ünneplésének hagyományai változatosak és merőben eltérőek az általunk ismertektől, de közös nevező a zene és a jókedv.
A kínai újévi ünnep - szokás nevezni holdújévnek vagy tavaszünnepségnek is - eredete nem teljesen tisztázott, egyes források szerint a Shang dinasztia (Kr.e. 1766- Kr.e. 1122) idejéből eredeteztethető, de mások szerint egészen Kr.e 2300 körülig, a Shun dinasztiáig és Yao császárig nyúlik vissza. A napállás szerinti meghatátozását Wu császár (Kr.e. 157-87) vezette be, ezóta esik az újhold időszakára, vagyis január 21. és február 20. közöttre. Időpontja, akárcsak a húsvét, minden évben változik. Idén hivatalosan február 8-án lépünk be a Majom évébe.
Régebben az ünneplés 15 napon át tartott, a modern időkben már egy hétre rövidült ez az időszak. Nemcsak Kínában, de más, jelentős kínai populációval rendelkező országokban, így Hong Kongban, Taiwanban, Szingapúrban, Malajziában, Indonéziában, Kambodzsában, Mauritiuson és a Fülöp-szigeteken is nemzeti ünnepnek számít. A mitológia szerint újévkor egy Nian nevű, bika testű és oroszlán fejű szörnyeteg bújt elő a hegyekből, hogy a gyerekeket felfalja. Nian viszont félt a vörös színtől és a zajoktól, ezért a falubéliek piros ruhákba öltöztek, pirossal dekorálták a házaikat, petárdával és tüzijátékokkal ijesztették el a szörnyeteget, aki sosem tért vissza többé.
Az újév előtti napon összejön a család, ez a köszönetnyilvánítás ideje. Aki még nem tette meg, ilyenkor még gyorsan kitakarítja az egész házat, mivel újévkor már tilos takarítani, sőt az összes seprűt és takarítószert is gondosan el kell rejteni. A szemetet mindig befelé, a szoba közepére kell seperni, és a hátsó ajtón kivinni. Ha van rá lehetősége, ki is meszelnek, az ablakokat és ajtókat újrafestik. A vázákba friss virágot tesznek, az asztalokra pedig mandarinnal és naranccsal megpakolt gyümölcstálakat helyeznek. Az úgynevezett összetartozás táljára nyolcféle kandírozott gyümölcs kerül, a falakat és ajtókat pedig vörös papírra írt jókívánságokkal díszítik. Este a családok összegyűlnek, esznek-isznak, kártyáznak vagy madzsongot játszanak. Éjfélkor minden ajtót és ablakot kitárnak, hogy az óév távozni tudjon, és jön a hagyományos petárdázás.
Újév első napján tartózkodni kell a húsevéstől, tilos takarítani, hajat mosni, késeket vagy ollót használni. Illik új ruhába bújni, leginkább vörösbe, és még a betegek is felkelnek az ágyból, mert rossz ómen, ha valakit a hálószobában ér az újév. Nem szabad negatív jelentésű szavakat használni, és sírni sem ajánlatos. Így például a négyes szám kimondása is tilos, mert hasonlóan hangzik a "halál" szóhoz. Ezen a napon a gyerekek is büntetlenül tehetnek rossz fát a tűzre, mert a babona szerint nem szabad őket megverni vagy leszidni. Sőt, a hagyomány szerint a gyerekek és a nőtlen férfiak vörös borítékban pénzt kapnak a jószerencse érdekében. Fontos, hogy az összeg páros legyen, a páratlan szám ugyanis balszerencsét hoz. A tasakot az ajándékozó előtt nem illik felbontani, az ugyanis nagy udvariatlanságnak számít.
A második napot az összes kutya születésnapjaként tartják számon, így ilyenkor finom falatokkal kedveskednek a házi kedvenceknek. A harmadik és negyedik napon a vejek és menyek látogatják meg apósaikat és anyósaikat, az ötödik napon pedig otthon maradnak köszönteni a jólét istenét. A látogatások a hatodik naptól folytatódnak, ilyenkor emberek százmilliói kelnek útra. A templomokban a jó szerencséért és az egészségért imádkoznak, és egy vörös zacskóban mandarint és narancsot visznek ajándékba, amik a mérhetetlen boldogságot hivatottak szimbolizálni.
A hetedik nap az élvezetek, a boldogság és a közös ünneplés napja. Ilyenkor a szingli kínai nők egy kínai weboldalon még férfiakat is lízingelhetnek, így nem kell egyedülállóként ellátogatniuk a rokonokhoz, barátokhoz, és biztosítják a jövő évi szerencsét és boldogságot. Ez a nap az ember születésnapja, amit hétféle növényből készült itallal ünnepelnek, hosszú tésztát esznek a hosszú életért, és nyers halat a siker érdekében. A nyolcadik napon a mennyek istenéhez imádkoznak, a kilencediken pedig Jáde császárnak tesznek felajánlásokat. A tizediktől a tizenkettedig napig a rokonok egymást látják vendégül bőséges vacsorára, amik után a tizenharmadik napon rizslevest és mustáros ételt esznek a gyomruk megtisztítására. A tizennegyedik napon készítik elő a másnapi lampionfesztivált, ahol a különböző színű és formájú lampionok mellett úgynevezett dob-, sárkány- és oroszlántáncot is járnak, népdalokat énekelnek, petárdákat robbantanak.
Aki szeretne egy kis ízelítőt kapni a kínai ünneplésből, annak bátran ajánljuk az immár hagyománnyá vált Nagy Újévi Kínai Hangversenyt, ahol a Kínai Nemzeti Opera Kínai Tradicionális Zenekara és Táncdráma-színháza ad ízelítőt Kína különböző tájainak, népcsoportjainak tradicionális zenéjéből, a máig is használatban lévő hagyományos hangszerekből, a kínai és a nyugati zene közötti hatásokból, és a kortárs kínai zenéből.