Már a némafilmek vetítését is sokszor élő zongoraszóval kísérték, később pedig a filmstúdiók ismert zeneszerzőket foglalkoztattak, hogy a legjobb betétdal megszülethessen. Így lehet, hogy egy-egy dallam hallatán sokszor egy teljes film idéződik fel bennünk. Mostani listánk emellett visszaröpíthet a gyerekkorunkba is. Rajz- és mesefilmekben csendült fel ugyanis a filmtörténet egyik legismertebb dala, ami majdnem a vágóasztalon végezte, a jazzsztenderdből lett patkányinduló, a karácsonyi énekként is ismert Disney-klasszikus és több toplistás slágerré vált szerzemény is.
Somewhere Over the Rainbow
Mi mással is kezdhetnénk, mint az Óz, a csodák csodája örök klasszikusával. A Somewhere Over the Rainbow 1939. augusztus 15-én csendült fel először a filmvásznon Judy Garland előadásában. Az akkor 17 éves színésznőnek Dorothy szerepe és ez a dal hozta el a világhírnevet. Pedig ezt a jelenetet eredetileg ki akarták vágni a filmből, mivel a Kansasban játszódó bevezető részt túl hosszúnak találták. Szerencsére mégis másként döntöttek a vágóasztal mellett, amit sem bizonyít jobban, minthogy a Somewhere Over the Rainbow 1940-ben elnyerte a legjobb eredeti betétdalért járó Oscar-díjat, az Amerikai Filmintézet pedig 2004-ben az amerikai filmtörténet legjobb dalának választotta.
When You Wish Upon a Star
Egy újabb Oscar-díjas muzsika, ami az ötvenes és a hatvanas években a tévés Disney-sorozatok, a nyolcvanas évektől a Walt Disney cég intrójának aláfestőzenéje is lett. Nem véletlenül, hiszen ez volt az első olyan Disney-dal, amit aranyszoborral jutalmaztak. Az 1940-es Pinokkió zenéjét Leigh Harline és Ned Washington szerezte. A When You Wish Upon a Start Cliff Edwards előadásában ismerhette meg a világ. A dal jazzsztenderd lett, és többek között Louis Armstrong, Glenn Miller és a Keith Jarrett Trió is előadta. Érdekesség, hogy Japánban, Svédországban, Norvégiában és Dániában karácsonyi dalként is éneklik.
A Rózsaszín párduc
Következzen a filmtörténet egyik legismertebb zenei motívuma, amit szinte mindenki egy-két hangról felismer. Ez az 1963-as A Rózsaszín párduc főcímzenéje, amit az Amerikai Filmintézet minden idők huszadik legjobb filmzenéjének választott. Szerzője Henry Mancini, az olasz családból származó amerikai komponista volt, akinek nevéhez több száz filmzene – köztük a Peter Gunn és az Álom luxuskivitelben – fűződik. Mancici A Rózsaszín párduc zenéjét saját zenekarával vette fel 1963-ban, a szaxofonszólót Plas Johnson játszotta. Később a dallam szinte valamennyi Rózsaszín párduc filmben és sorozatban feltűnik, rengetegen feldolgozták. Ezek közül az egyik legemlékezetesebb Bobby McFerrin verziója, amit A Rózsaszín párduc fia című filmben hallhatunk.
Néhány jó falat
Az 1967-es A dzsungel könyve zenéjét Georges Bruns szerezte, a dalokat Terry Gilkyson és a Sherman testvérek írták. Ez volt a stúdió tizenkilencedik produkciója, és egyben az utolsó, aminek a munkálatait Walt Disney személyesen felügyelte, nem sokkal a film elkészülte után hunyt el. Mivel Terry Gilkyson már hosszabb ideje írt a Disney-nek, először őt kérték fel a számok megírására. Azonban Walt Disney ezeket a dalokat túl nyomasztónak találta. Ezután a Sherman testvérek következtek, akiktől kifejezetten az kérték, ne olvassák el Kipling könyvét. A munkájuk annyira sikeres lett, hogy végül a filmben csak egyetlen Gilkyson-szerzemény hallható, Balu dala, a The Bare Necessities, amit a stáb annyira megszeretett, hogy végül meggyőzték Walt Disney-t, hagyja benne a mesében. A film magyar verziójában – amelynek szinkronja csak 1979-ben készült el - ezt a számot Csákányi László énekelte, Néhány jó falat címmel.
Négy gengszter
A mára már kultikussá vált 1986-os magyar rajzfilm, a Macskafogó egyik legemlékezetesebb betétdala a négy patkány – Cookie, Buddy, Billy és Pissy – éneke. A Négy gengszter eredetijét a Manhattan Transfer énekelte Four Brothers címmel. Nem vagyunk biztosak benne, hogy a zenekarnak tudomása van arról, hogy egyik slágerük filmbetétdalként írta be magát a magyar zenetörténetbe, de reméljük, május 7-én ezt a dalt is eléneklik a Müpában. A Four Brothers története egyébként 1947-ben kezdődött, a jazzsztenderdet Jimmy Giuffre szerezte a Woody Herman Orchestrának. A cím a négy eredeti előadóra - Stan Getz, Zoot Sims, Herbie Steward és Serge Chaloff – utal.
The NeverEnding Story
Ki ne emlékezne Falcorra, az erősen kutyaszerű, kék lángot okádó, gyöngyházfényű szerencsesárkányra? Michael Ende Végtelen történet című meseregényéből készült filmet 1984-ben mutatták be Wolfgang Petersen rendezésében. Érdekesség, hogy a filmhez két főcímdal is készült. A német változatban Klaus Doldinger szerzeménye hallható, míg a nálunk is ismert angol nyelvű kiadáshoz Giorgio Moroder és Keith Forsey szerzett zenét. A The NeverEndig Story a Kajagoogoo korábbi énekese, Limahl előadásában számos országban a slágerlisták élére került.
Süsü nyitódala
"Én vagyok a híres egyfejű / A nevem is ennyi csak: Süsü."- így kezdődik sokunk gyerekkorának egyik legmeghatározóbb meséje, a Süsü, a sárkány nyitódala, amit 1975-ben Bergendy István írt a Magyar Televízió felkérésére. A fúvóscentrikus dallam Csukás István szövegére készült. A bábsorozat sikere miatt 1980-ban a Hungaroton Classic kiadta a Süsü, a sárkány című albumot, majd a meséből hanglemez-sorozat is készült a nyolcvanas években. Néhány éve fedezték fel, hogy a nyitódal kísértetiesen hasonlít Willie Mitchell 1970-ben megjelent Cherry Tree című számára.
Vuk dala
A Macskafogó mellett egy másik széles körben ismertté vált magyar rajzfilm, a Fekete István regénye alapján készült Vuk. A film zenéjét Wolf Péter szerezte, a szöveget Szenes Iván írta. A főcímdalt a filmben még Maros Gábor énekelte, az 1981-ben a Pepita hanglemez kiadónál megjelent Vuk című kislemezen azonban már - az akkor 7 éves - Wolf Kati. A kislemez platinalemez lett, három évvel később pedig a Tini dal című válogatáslemezre is felkerült.
Beauty and the Beast
Az 1991-ben bemutatott Szépség és a Szörnyeteg a Disney egyik legnagyobb sikere lett, az Oscar-díj történetének ez volt az első olyan animációs filmje, amit a legjobb film kategóriában jelöltek. Azt a szobrot végül nem nyerte el, viszont a legjobb eredeti filmzene és filmdal kategóriákért járókat igen. A Beauty and the Best című Broadway ihlette számot Howard Asham írta és Alan Menken szerezte. A filmben a Gyilkos sorokból is ismert Angela Lansbury énekelte (a magyar változatban Galambos Erzsi), aki eleinte nem akarta elvállalni a feladatot, mert úgy gondolta, túl öreg az énekhangja egy ilyen számhoz. A dal poposabb feldolgozását pedig Celine Dion and Peabo Bryson közreműködésével rögzítették. Mind a két verzió nagy siker lett, Lansburyt a kritikusok méltatták, míg a duett a Billboard kilencedik helyét szerezte meg.
Can You Feel the Love Tonigh
A sort egy újabb sikersztorival zárjuk. Az Oroszlánkirály a harmadik legnagyobb bevételt hozó animációs film, és az első a kézzel rajzolt rajzfilmek kategóriájában, zenéjéből pedig 11 millió albumot adtak el világszerte. A dalokat Elton John szerezte, a szövegeket Tim Rice írta, a filmzene pedig Hans Zimmer munkája, amiért Oscar-díjat is átvehetett. Emellett a film egyik betétdala, a Can You Feel the Love Tonight is elnyerte az aranyszobrot. A dal megírásakor Elton John koncepciója az volt, hogy a szám illeszkedjen a klasszikussá vált szerelmes Disney-dalok sorába. Ezért meg is vétózta azt a komikusnak szánt verziót, hogy a filmben Timon és Pumba énekelje.