Ha meghallunk egy számot, azt hajlamosak vagyunk rögtön az előadóval azonosítani. Így lehet, hogy mondjuk az Embertelen dalról mindenkinek az LGT, A távollétről Szécsi Pál, a Gyöngyhajú lányról pedig az Omega jut az eszébe. Pedig a szövegek írói nélkül ezek a slágerek nem is léteznének. A teljesség igénye nélkül összegyűjtöttünk néhány dalszövegírót, akik nélkül más lenne a magyar könnyűzene.
Jávor László
Nem írt több száz dalszöveget, ami miatt azonban kihagyhatatlannak gondoltuk a listáról annak az oka, hogy az ő nevéhez fűződik a legismertebb magyar örökzöld, a Szomorú vasárnap szövege. A dalt az egész világon dúdolják, száznál is több nyelven adták már elő. Mégis a többségnek csak Seress Rezső neve ugrik be, ha meghallják. Szövegírója, Jávor László költőnek vallotta magát, emellett bűnügyi újságíróként dolgozott. Vannak, akik szerint részben neki köszönhető a sláger köré felépült „öngyilkosság himnusz” mítosz, azt pletykálták, hogy a dal szövegét ő helyezte el az öngyilkosságok helyszínén, ahova bűnügyi újságíróként mindenki előtt oda tudott érni.
G. Dénes György (Zsüti)
Egy igazi pesti bohém, aki ideje nagy részét egy Andrássy úti kávézóban töltötte, ahol barátaival - többek között Rejtő Jenővel – kártyázott. Szerette a finom ételeket, a szép nőket és a lovit, a pesti éjszaka egyik meghatározó figurája volt, nyaranként pedig Tihanyban vitorlázott. G. Dénes György 1915-ben született Budapesten Guttmann Dénes néven. A pesti éjszakában Gutiként szólították, Karády Katalin azonban franciásan csak Zsütinek szólította, ami később a beceneve lett.
Tizenhat éves volt, amikor Chopin zenéjére megírta az első dalszövegét, a Száz év magányt, amit később Korda György is előadott. Hamarosan a Színházi életben publikálta verseit, 22 évesen pedig már operettekhez írt szövegkönyvet. A II. világháború idején bujkálni készült, majd munkaszolgálatra vitték, ahonnan Karády akkori vőlegénye (aki Horthy kémfőnöke volt) menekítette ki. Majd kikerült a frontra, ahol a tisztek pedikűröse mellett dolgozott. 1946-tól újra dalszövegíróként dolgozott, sorozatban gyártotta a slágereket. Sokan Karády házi szerzőjeként tartották számon, de neki köszönhetjük a Csinibaba, a Járom az utam vagy például a Minden jót Mónika című szerzeményeket is. Kiváló angol nyelvtudása miatt tökéletesen magyarította a külföldi dalokat, és ő fordította magyarra többe között a West Side Storyt, a Hairt, a Hello Dollyt, a Hegedűs a háztetőnt, a Chicagót és a My Fair Ladyt is. Bár a közönség és a szakma szeretetét is élvezhette, hivatalos elismerést először csak nyolcvanéves korában kapott, a „Zsüti-műfaj” megteremtéséért 2001-ben posztumusz Kossuth-díjban részesült.
Vándor Kálmán
Egy olasz mániás slágermagyarító sportújságíró, akinek legendásan kizökkenthetetlen volt a jókedve. Vándor Kálmán gyerekkorától kezdve focizott, 1942-től a Nemzeti Sport tudósítójaként dolgozott, majd később a Népsportnál, a Friss Újságnál, a Magyar Rádió olasz szerkesztőségében és 40 évig Népszavában dolgozott. Tíz olimpiáról és kilenc labdarúgó-világbajnokságról tudósított, egy időben az MLSZ sajtófőnökeként is tevékenykedett. A sportújságírás mellett olasz dalok szövegeit fordította magyarra. Édesanyja zongoraművésznek szánta, olasz iskolába járt, és eredetileg a kiejtést gyakorlása miatt hallgatta a kazettákat. Először a Piove (Ciao, ciao, bambina) című slágert fordította le, majd kétszáznál is több táncdalt ültetett át magyar nyelvre, amiket a teljes táncdalénekes-élvonal, többek között Kovács Kati, Koós János, Szécsi Pál, Poór Péter és Korda György énekeltek. Örökzöldnek számít az Azzurro, a Kósza szél, a Távollét vagy A szívem egy vándorcigány. A San Remo-i dalfesztiválon az olasz popzene legsikeresebb külföldi képviselőjeként tüntették ki. A zene éjjel-nappal szólt nála, és bármekkora csibésznek számított, a legapróbb dolgokon is el tudta magát sírni - mesélte 90 évesen egy interjúban. Vándor Kálmán 2016. január 5-én, 93 éves korában hunyt el.
Szenes Iván
Magyarország legtermékenyebb szövegírója, akinek legalább kétezer dal fűződik a nevéhez. Dalai közül csak azt tartotta slágernek, amit egy egész ország ismert. „Ezt talán százhúszról merném biztosra állítani” – mesélte egy interjúban. Képtelenség lenne felsorolni, hány művésznek írt dalokat. Pályafutása kezdetén még Karády Katalinnal is dolgozott, Latabár Kálmán, Sárdy János, Hofi Géza, Aradszky László, Kovács Kati, Koós János, Zalatnay Sarolta, Tolnay Klári, Páger Antal és Harangozó Teri is énekelték szövegeit. A Nemcsak a húsz éveseké a világ, a Kicsit szomorkás a hangulatom máma, a Kislány a zongoránál, a Találkozás egy régi szerelemmel, az Úgy szeretném meghálálni, a Kicsi gyere velem rózsát szedni, a Mindenkinek van egy álma, a Nehéz a boldogságtól búcsút venni, mind az ő alkotásai. Sőt, aki nem kedvelte a tánczenét, az is könnyen ismerhette a szövegeit, hiszen számos beat- és popsláger és kabaré is kikerült a tolla alól, emellett több mint száz színdarabot, filmet, rádió- és tévéjátékot mutattak be verseivel, illetve az ő átdolgozásában. Még nyolcvanéves kora felett is tévéműsorokat készített, a Szenes turné örökzöldjeit pedig nemcsak a nyugdíjasok, hanem az unokák is énekelték. 2010 júliusában sugározta az MTV a Szenes Színház című műsort, amiben előadta legutolsó slágerét, amit az internet ihletett, a Klikkelj rám! című számot.
Bradányi Iván
Édes kisfiam, Indián nyár, Szerelmes asszony, Egy nyáron át. Csak néhány Bradányi Iván által írt slágerek közül. Edith Piafot élőben is látta, és beszélgetett Albert Camus íróval. Bár Budapesten született, Bradányi Iván egészen az elemi iskola kezdetéig nem tudott magyarul, mert otthon kizárólag németül beszéltek hozzá. „1947-ben Edith Piaf volt nagy hatással rám, La vie en rose című dalát ültettem át magyarra, amit azóta sokan elénekelték már. Ez a kezdeti siker mentett meg akkoriban a polgári költészetnek nevezett besorolástól, így lettem dalszövegíró, s olyan zeneszerzőkkel dolgozhattam együtt, mint Buday Dénes, Fényes Szabolcs, Bágya András, Martiny Lajos, Hajdu Júlia, Vincze Ottó, szinte minden akkoriban népszerű komponistával, Ákos Stefi, Hollós Ilona, Záray Márta, Vámosi János Bilicsi Tivadar Rátonyi Róbert, Homonnay Éva énekelték a dalaimat.” – mesélte. Tizenkilenc évesen kezdett el dolgozni a Magyar Rádió zenei osztályán, ő lett az első, aki dalszövegíróként került be ide. 1956-ban részt vett a forradalom, így tizenkét éven át külföldön élt, egy légitársaság munkatársaként az egész világot bejárta, majd 1972-ben Barcelonában élt. Ezután tért haza, barátai – Fényes Szabolcs, Bágya András, Romhányi József és a Záray-Vámosi házaspár – segítségével. A Magyar Rádió és a Televízió rögtön újra foglalkoztatni kezdte, újonnan írt dalait főleg Záray Márta, Vámosi János, Korda György, Balázs Klári, Cserháti Zsuzsa, Máté Péter, Kovács Kati adták elő. Valamint színészeknek - Tolnay Klári, Márkus László, Latinovics Zoltán – írt sanzonokat. A rendszerváltásig közel kétezer dala került hangszalagra. Emellett legalább kétszáz Disney-film fordítása és műfordítások fűződnek nevéhez.
S. Nagy István
Elmesélések szerint csak rímekben tudott gondolkodni, jelen volt a táncdalfesztiválok kezdeténél, végigasszisztálta a magyar beat születését, legendákat segített az indulásuknál. S. Nagy István nevéhez több ezer dal fűződik. Első dalszövegét, Merre jártál ma este? címmel állítólag 1957-ben írta, az első Ki, mit, tud?-on az Gézengúz című dalát énekelte az akkor még tini Koncz Zsuzsa és Gergely Ágnes. Máté Péter felfedezője, majd haláláig munkatársa, Elmegyek címmel közösen jegyzik az egyik legsikeresebb magyar popdalt. 1963-tól hosszú időn át Payer András volt a szerzőtársa, Szörényi Leventével írta az első külföldön is sikeres magyar nyelvű beat-dalt, a Rohan az időt. Szövegeit szinte az összes magyar beatzenekar énekelte, szerzett dalt az Illésnek, az Omegának és az Echónak is, de a kis Fenyő Miklós is őt hívta fel, hogy segítséget kérjen a kezdetekkor. Ő írta a Gedeon bácsit Szécsi Pálnak, a Csavard fel a szőnyeget! a Hungáriának, a Fehér sziklákat Zoránnak. Ezek mellett játékfilmekhez és színpadi előadásokhoz is írt dalszövegeket.
Adamis Anna
A kevés női dalszövegírók egyike. Férje, Laux József révén került kapcsolatba az Omegával, első dalszövegeit angolul írta, amikor a zenekar két hetes angliai útján lemezt is készíthetett. A hír hallatán az Omega itthon is lehetőséget kapott egy magyar nyelvű lemez elkészítésére, így született meg 1968-ban az első magyar beatlemez, A Trombitás Frédi és a Rettenetes emberek. Még két Omega-albumra írt szövegeket, köztük volt a Gyöngyhajú lány, amelynek angol verzióját szintén ő fordította. Az LGT első nagy korszakában is kiemelt szerepe volt, ő jegyzi többek között az ezüst nyár, a Kotta nélkül vagy éppen az Álomarcú lány szövegeit. 1973-ban a zenekarral közösen készítették a Déry Tibor kisregényéből készül, mára kultikussá vált Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról című musicalt a Vígszínházban, olyan emblematikus dalokkal, mint a Ringasd el magad! vagy az Arra születtem!. A hetvenes évektől Kovács Kati, Szörényi Levente, a Neoton Família, Zalatnay Sarolta, Ruttkai Éva, Darvas Iván, Bontovics Kati, Varga Miklós, Bács Ferenc, Malek Andrea számára írt dalszövegeket. De hogy kiknek, az két dologtól függött: „Az empátia és a szimpátia a kulcsszavak. Ha valamelyik hiányzik, nem vállalom.” – mesélte egy korábbi interjúban.
Sztevanovity Dusán
Kell ott fenn egy ország, Nem adom fel, Embertelen dal, Szilvás gombóc, Apám hitte. Több mint ötszáz címet kellene felsorolnunk, ha Sztevanovity Dusán dalszövegeit számba szeretnénk venni. 1960 és 1971 között a Metró együttes ritmusgitárosa és dalszövegírója, ott volt a magyar beat születésénél, átélte a táncdalfesztivállal járó sikereket. Az LGT egyik legfontosabb lemeze, a Loksi szövegeit jegyezte, később többek között Deák Bill Gyula, Frenreisz Károly, Garas Dezső, Gerendás Péter, Kaszás Attila, Katona Klári, Kern András, Kulka János, Malek Andrea, Presser Gábor lemezein működött közre. Dolgozott dramaturgként, szerkesztő-műsorvezetőként, forgatókönyvíróként a Magyar Televízió több zenés műsorában is. Több zenés darabhoz írt vagy fordított szöveget és rendezett komolyzenei tévéműsorokat is. Presser Gáborral pedig megírta A padlás című musicalt.
A listát nyilván még bőven lehetne folytatni, hiszen például Bródy János, Horváth Attila, Bereményi Géza, Laár András, Demjén Ferenc, Lovasi András és Kiss Tibi szövegei közül is sok kultikussá vált. Mi most azonban már csak egy előadót emelnénk ki, a legfiatalabb generációból. Ő Szabó Benedek, akinek szövegei mára zenekara védjegyévé váltak. Sokan Cseh Tamás utódjaként emlegetik, bár ő inkább Bereményi Gézához érzi magát közel. A dalok generációs életérzést tükröznek, a mai huszonévesek problémáit, félelmeit, hangulatait adják vissza. Hogy hogyan, azt június 20-án bárki meghallgathatja a Müpában.
Források: Dal+Szerző Magazin, Quart, László Ferenc: Egyszer véget ér (Magyar Narancs)