Vajon mindannyiunkban megvan a tehetség bármire, vagy a szocializáció, esetleg a gének eleve eldöntik, hogy mi lesz belőlünk? Ez a kérdés bizonyára sokakban felmerül akár saját életükre vonatkoztatva, akár a gyermekeik felcseperedését látva. Ez a kérdés olyannyira az egyik legfontosabb mind közül, ami bennünket foglalkoztat – kivéve „az élet, a világmindenség meg minden” – hogy a hollywoodi filmeknek is rendszeresen visszatérő témája. Ezekben rendszerint arról győzködnek minket, hogy szabadok vagyunk bármire, rajtunk, a saját döntéseinken áll, hogy mit hozunk ki az életünkből. Hogy sosincs eleve vesztett meccs.
Volt azonban olyan is, aki tudományos igénnyel futott neki a kérdésnek. Czeizel Endre szerint „egyik ember sem születésekor válik azzá, akire emlékezünk”. Másfelől viszont megállapította, hogy Bach, vagy Liszt Ferenc családjában közel hetven muzsikus volt. Azt már csak mi tesszük hozzá, hogy a december 1-én a Müpában apjával Toumanival fellépő Sidiki Diabaté egy olyan nagy múltú énekmondó famíliához tartozik, amelyben Sidiki már a 72. generációt képviseli. Másfelől viszont – Czeizel kutatásai szerint – a költők felmenői között a költészet és a prózaírás egyáltalán nem volt jellemző. Valamiért tehát a muzsikus gének jobban átjárják a családot – vonta le a következtetést Czeizel doktor nem annyira az okokra és összefüggésekre, mint inkább a számokra támaszkodva. A nagy számok továbbá azt is megmutatták, hogy az elsőszülöttek általában „okosabbak”, mint a később születő gyerekek.
Ki-ki döntse el, hogy ez mennyire áll meg, tény azonban, hogy Mozart családjában többnyire építőmestereket, kőműveseket, szobrászokat, kézműveseket, kertészeket találunk. Igaz, Mozart édesapja, Leopold Mozart hegedűművész volt és igen nagy gondot fordított fia zenei képzésére. Ezt – állítólag – Mozart nem is vette rossz néven. Iskolába sem járt, az írást, olvasást és a számolást is az apjától tanulta. Mozart a legkisebbik, a hetedik gyermek volt a családban.
Leopold Mozart
Ha már a zenészek körében ilyen jól tetten érhető a „vérvonal”, gondoltuk, készítünk egy kis válogatást zenészcsaládokról – természetesen, a teljesség igénye nélkül.
Rögtön itt van a „családi műhelyként” működő Anima Sound System, amely november 16-án lép fel a Müpában, méghozzá most először szimfonikus zenekarral. Prieger Zsolt és öccse, Prieger Szabolcs, és Németh Gergő környezetében jöttek-mentek a zenészek, ők viszont maradtak életben tartva az Anima-brandet, amely jócskán változott az évek alatt. Idővel Zsolt lánya, Fanni is csatlakozott a zenekarhoz, ebben a felállásban jönnek a Müpába is.
Ki ne tudná, hogy Michael Jackson is zenész famíliában kezdte? Akkor még fekete volt, göndör és cuki. A Jackson családot az apuka, Joseph Walter Jackson indította el a zenei pályán, aki R&B zenész és darukezelő volt egy személyben. Öt legidősebb fiúgyermekével alakította meg a Jackson 5 zenekart – a 70-es évek egyik legsikeresebb pop formációját – a lányok pedig egyből szólókarrierbe fogtak. A többit már tudjuk: Michael mellett Janet és La Toya tett szert ismertségre. Kevésbé tudott, hogy több Jackson-unoka is a szórakoztatóiparban helyezkedett el, vagyis esetükben is igazolódna Czeizel doktor meglátása.
De még mennyire bejönne a magyar muzsikus cigány dinasztiák esetében! Járóka Sándor 1995-től volt egy éven át a 100 Tagú Cigányzenekar művészeti vezetője. Ő – hasonlóan Mozarthoz – már hatévesen édesapja, id. Járóka Sándor zenekarában játszott. Még csak 16 éves volt, amikor az apukájával már turnézott Amerikában. A Liszt Ferenc-díjas cigányprímást, Lakatos Sándort nyolcéves kora óta tanította az édesapja, Lakatos Flóris hegedülni, később pedig a nagybátyja, Lakatos Tóni vette a szárnyai alá.
Az igazán nagy és szerteágazó dinasztia azonban a Czutoroké! A híres szegedi Dankó Pista barátja volt a 19-20. század fordulóján alkotó Czutor Béla prímás. Béla cigány – akinek már az édesapja is vezérprímás, anyai nagyapja pedig klarinétos volt – gyermekeinek is továbbadta a zene szeretetét és művészi tolmácsolásának képességét. Ma még Béla dédunokái is elismert zenészek, lemenői között vannak cimbalom- és hegedűművészek, fuvolisták és énekesek. Czutor Zsolt például a Budapesti Fesztiválzenekarban hegedült, a Carnegie Hallban is fellépett. Czutor Róbert cimbalomművész a 100 Tagú Cigányzenekar volt tagja, jelenleg a Magyar Állami Népi Együttesben játszik. A fiatal Czutorok már a könnyűzene felé is nyitottak. Czutor Zoltán a Nyers és a Belmondo zenekarok frontembere. Anett húga a Honeybeastben és a Belmondoban is énekel, míg Ignác a Fool Moon, majd a Cotton Club Singers énekegyüttesben szerzett hírnevet. Íme a muzsikus gének!
Vagy inkább a szigorú és elkötelezett apukák állnak a sikerek hátterében? Leopold Mozart, Prieger Zsolt, id. Járóka Sándor, Lakatos Flóris, Czutor Béla, Joseph Walter Jackson – és lám, a világhírű szitárművészt, Anoushka Shankart is kora egyik legismertebb indiai zenésze, saját édesapja, a szintén szitáros Ravi Shankar kezdte el tanítani. Édesapjával egészen annak 2012-ben bekövetkezett haláláig rendszeresen együtt léptek fel. Anoushka féltestvére, Norah Jones sem akárki: énekes, színész és dalszerző, akit hat Grammy-díjjal tüntettek ki. A gyönyörű Anoushka Shankar november 19-én mutatja be Land of Gold című lemezét a Müpában.
Mondanunk sem kell: Estrella Morente, az egyik legismertebb mai flamenco énekes, Pablo Almodovar múzsája, már egészen fiatalon szintén énekes és táncos szüleitől tanulta el az andalúz muzsika titkait, de leginkább édesapjától Enrique Morentétől, akivel kiskorától kezdve közösen lépett fel és, aki a lemezfelvételei elkészítésében is tevékenyen részt vett. Ő december 9-én ad vérpezsdítő koncertet a Müpában.
Zárjuk Czeizel Endre gondolataival ezt a bejegyezést. Az igazi tehetséghez elengedhetetlen a kreativitás, ám ez is kevés, ha nem társul hozzá akaraterő és szorgalom, ami a vele született képességek valóra váltásához szükséges. A tehetség kibontakoztatásában pedig a családnak, a neveltetésnek, az iskolának is óriási a szerepe.
Szerény, nem reprezentatív gyűjtésünk szerint az apukáknak van kiemelkedő felelőssége abban, hogy a zsenialitást a kis zsenikből napvilágra hozzák. Hajrá apukák!