A szilveszterhez és az újévhez már évszázadok óta elválaszthatatlanul hozzátartozik a zene. Számtalan formájával találkozhatunk világszerte december 31-én vagy január 1-jén, hiszen a muzsika összeköt, és segít jó hangulatban, pozitív gondolatokkal nekiindulni az előttünk álló évnek. Összegyűjtöttük a legérdekesebbeket.
Gonoszűző zajkeltés
Az új esztendő mindig tiszta lapot és egy új kezdetet jelent, ezért nem véletlen, hogy rengeteg kultúrában ilyenkor szeretnék bevonzani a jót és elűzni a rosszat. A szilveszteri szokásokban különösen fontos szerepet kap a zajkeltés. Ahogy arról a Papageno cikke is beszámol, a magyar nyelvterületen ezt a „gonoszűző zajcsapásként” működő gesztust többféleképpen is nevezik: kongózás, csergetés, pergőzés, gulyafordítás. A moldvai hejgetés vagy urálás a legények óévbúcsúztató, köszöntő, bőségvarázsló, adománykérő szokása, amikor a hégető vagy uráló a szövegmondás közben a fadézsából, vékony báránybőrből és lószőrből készült, bika nevű eszközt szólaltatja meg. A csapathoz gyakran csatlakozik egy medvealakoskodó és gazdája, vőlegény, menyasszony, de ostorosok és zenészek is társulhatnak hozzájuk – például dobos vagy furulyás.
Hogmanay: Skóciában három napig szól a zene
A szilveszter a skót fővárosban, illetve országszerte tulajdonképpen egy háromnapos ünnep, amit Hogmanaynak neveznek. December 30-án 8000-en vonulnak fáklyákkal a kezükben, „tűzfolyót” létrehozva az óvárostól a Calton Hillig, az eseményt pedig menetelő skót dudások és dobosok koronázzák meg. Szilveszter este aztán ceilidheket, azaz tradicionális skót összejöveteleket rendeznek, ahol skót zenével és néptánccal koronázzák meg az ünnepet.
108 harangkongatás
Japánban szilveszterkor harangkongatással köszöntik az új évet a buddhista templomokban. Pontosan 108-szor kongatnak: ez a buddhista hitvilágban a szenvedést okozó emberi vágyakat szimbolizálja, a rituálé pedig az egész évre segít elűzni az emberekben megszólaló negatív érzéseket és gondolatokat.
Ugyanaz, és mégis mindig más: a bécsi újévi koncert
Az év első napját ma már el sem lehetne képzelni a Bécsi Filharmonikusok újévi hangversenye nélkül, amely feltehetően a világ egyik leghíresebb koncertje. Története egészen 1939-ig nyúlik vissza: eredetileg a Nemzeti Szocialista Párt rendezésében valósult meg, akkor még december 31-én. A célja az volt, hogy a koncert jegyáraiból a rászorulóknak fűtőanyagot vegyenek. Ma már minden évben január 1-jén 11:15-kor csendülnek fel a várva várt dallamok – a Strauss-dinasztia és kortársaik művei a keringőtől a polkáig – a Musikverein Aranytermében, a koncertet pedig a televíziós közvetítésnek köszönhetően világszerte több mint 90 országban kísérik figyelemmel. Ma már egy kis szerencse is kell ahhoz, ha valaki élőben szeretné élvezni a hangversenyt: a hatalmas érdeklődés miatt ugyanis sorsolással dől el, hogy ki vásárolhat jegyet az eseményre. A Rathausplatzon megrendezett újévi ünnepségen, illetve a Bécsi Állami Operaház előtt, az Oper live am Platz keretében szabadtéren is élvezhetjük a koncertet. 2019 első napján ezúttal Christian Thielemann vezényel.
A teremtés
Ma már a Müpában sem telhet el az év első napja a mostanra hagyománnyá vált újévi koncert nélkül: január 1-jén este újra Haydn monumentális művéé, A teremtésé a főszerep. A hangverseny varázsa abban rejlik, hogy Fischer Ádám vezényletével minden évben más zenekar, illetve szólisták szólaltatják meg az oratóriumot, így a műnek mindig újabb színei, hangsúlyai kerülnek előtérbe. Ezúttal a Düsseldorfi Tonhalle Zenekar, a Magyar Rádió Énekkara, Fatma Said egyiptomi szoprán, Uwe Stickert német tenor és Sebestyén Miklós magyar bariton lépnek színpadra és teszik még boldogabbá 2019 legelső napját. Sőt, délután 4-től kifejezetten a fiatal korosztálynak szóló, a leglátványosabb részeket felvonultató előadással is készül a Müpa.
Kínai újévi hangverseny
A kínai naptár szerint 2019-ben a Disznó éve február 5-én köszönt be. A kínai újévkor az emberek pirosba öltöznek, lámpásokkal díszítik a házukat, és zenés-táncos eseményeken köszöntik az új évet. A muzsika központi szerepet tölt be ilyenkor: a kínai hagyomány szerint ugyanis a hangok – és ezek kiterjesztéseként a zene – hatással vannak az univerzum harmóniájára. Az ünnephez számos dal is kapcsolódik, az egyik legismertebb például a Gongxi, Gongxi, amely a tél végét és a tavasz eljövetelét hirdeti. Az énekeseket egyébként ilyenkor többféle hangszerrel kísérik, például fuvolával, dobokkal, erhuval vagy kínai citerával.
Az ünnephez kapcsolódóan 1998-ban indult útjára a Nagy kínai újévi hangverseny koncertsorozat, amelynek keretében vezető kínai együttesek adnak elő hagyományos kínai zenét, azzal harmonizáló öltözetben. Január 31-én a jangnani népzene egyik legelkötelezettebb képviselőjének és népszerűsítőjének számító Szucsoui Kínai Zenekar érkezik a Müpába, így mi is belekóstolhatunk, milyen az igazi kínai újév.