Lehár Ferenc a magyar operett egyik legnépszerűbb szerzőjeként, a bécsi operett megújítójaként olyan világszerte ismert örökzöldeket adott a világnak, mint A víg özvegy, a Luxemburg grófja, a Cigányszerelem vagy A mosoly országa. Utóbbit – a történet kínai vonatkozása ellenére – még csak 2018 őszén mutatták be Kínában: Káel Csaba nagyszabású rendezésével február 1-jén és 2-án a Müpa közönsége is találkozhat. Addig is összegyűjtöttük a legizgalmasabb tényeket a szerzőről és korszakalkotó művéről.
Forrás: papageno.hu
Magyarországon és Ausztriában is otthon volt
Lehár Komáromban született, gyerekkorát pedig Sopronban töltötte. Bár élete nagy részében Ausztriában élt, 12 éves koráig csak magyarul beszélt, és élete végéig magyar állampolgár maradt. 1926 és 1938 között Berlinben, majd ismét Bad Ischlben élt, a második világháború után Zürichbe költözött, és csak halála előtt nem sokkal tért vissza Ausztriába.
A hadsereg legfiatalabb karnagya
Apja Sopronban a háziezred karmestereként tevékenykedett. Lehár hegedűsként indult, és maga is játszott katonazenekarban, sőt, egy időre apja katonakarmesteri posztját is átvette. Egyébként ebben a minőségében ő lett a hadsereg legfiatalabb karnagya, és ennek köszönhetően a monarchia rengeteg városában megfordult. 1891-ben egy alkalommal ifjabb Johann Strauss-szal is találkozott, 1894-ben pedig maga I. Ferenc József is megjelent egyik hangversenyén.
Forrás: felvidek.ma
Dvořák volt a mestere
1880-tól Budapesten, a Nemzeti Zenedében, majd a prágai konzervatóriumban hegedűszakon tanult, és maga Antonín Dvořák okította zeneszerzésre. A mester már akkor felismerte tanítványa kivételes tehetségét, és arra biztatta, hogy a komponálást helyezze előtérbe.
Még Puccini is elismerte
A kor egyik legnagyobb operaszerzőjével, Puccinivel is jóban volt, aki állítólag azt nyilatkozta, hogy ha Lehár az operák felé fordult volna, ő lett volna a legnagyobb ellenfele. Eleinte voltak is ilyen jellegű próbálkozásai, de végül az operettben teljesedett ki – és ezzel a műfaj egyik legjelentősebb életművét alkotta meg.
Giacomo Puccini - Forrás: papageno.hu
31 operettet írt
Lehár igen termékeny szerző volt: 31 operettet írt, köztük olyan világsikereket, mint A víg özvegy vagy a Cigányszerelem. Bár a legtöbbnek Bécsben volt a premierje, műveit hamar bemutatták Budapesten is. A nemzetközi színtéren is sikert aratott Luxemburg grófját a Fidelio cikke szerint a saját tempójához képest is rekordidő – mindössze egy hónap – alatt írta meg, és állítólag ezekkel a szavakkal adta át a Theater an der Wienben: „Kész van ez a vacak, és ha nem lesz sikere, ti vagytok az oka!”
Hollywood is felfigyelt rá
1918-ban kissé abszurd módon magyar némafilm készült A víg özvegyből, sőt az amerikai filmipart sem hagyták hidegen Lehár szerelemmel és fülbemászó dallamokkal átitatott művei. Így Hollywoodban is – 1925-ben még szintén némafilmen – mozivászonra került A víg özvegy, és később is többször filmre vitték a történetet.
Mae Murray és John Gilbert a The Merry Widow című filmben - Forrás: theredlist.com
Kultúrákat és társadalmi osztályokat hozott össze
Hogy miben rejlett Lehár zsenialitása a kiváló zenén túl? Ahogy arra a Múlt-kor is rámutat, operettjeivel sikerült közös nevezőre hoznia az erősen megosztott nagyvárosi közönséget, ahol a magas kultúra egyre élesebben elkülönült a közép- és alsó rétegek számára készült zenei tömegtermeléstől. Muzsikája a külvárosi lokáloktól az úri bálokig mindenhol nyitott fülekre talált.
Bál 1914-ben - Forrás: fortepan.hu
Fesztivált neveztek el róla
Lehár Bad Ischlben álló egykori villája ma múzeum, és a helyi színházat is róla nevezték el. 1961 óta rendeznek operettfesztivált, amely 2004-től viseli Lehár Ferenc nevét. Az eseménysorozat előadásain természetesen a zeneszerző legnépszerűbb művei is rendszeresen felcsendülnek.
A Lehár-villa - Forrás: villaseilern.at
A magyar operett napja
A magyar operett napja, azaz október 24. is erősen kötődik hozzá, hiszen Kálmán Imre születésnapja Lehár halálának dátuma is egyben – egész pontosan Kálmán 66. születésnapján hunyt el.
A sárga kabát
Akkoriban nagy divat volt a bécsi társasági körökben távol-keleti diplomaták oldalán tetszelegni: ebből inspirálódva A sárga kabát is egy bécsi hölgy és egy kínai diplomata szerelmét dolgozta fel, amelynek librettóját Lehár Victor Léontól kapta. Ez a zeneszerző egyik legsikeresebb operettjének, A mosoly országának első verziója, és 1923 februárjában mutatták be Bécsben. Bár a kritika dicsérte a zenéjét, a siker csak mérsékelt volt. A mű minden igyekezet ellenére Budapesten is megbukott. Honthy Hanna emlékirataiban így ír róla: „A dallamok. A hangszerelés. A távol-keleti miliő. (…) Operettnek túlságosan súlyos. Drámának túlságosan operett. A könnyűzene hívei azt mondják majd – hiszen ez kész opera! (…) Az operahívők viszont elhúzzák a szájukat: Puccini másodkézből.”
Honthy Hanna - Forrás: hirzilla.hu
Megszületik A mosoly országa
Szerencsére volt, aki nem hagyta annyiban, és A sárga kabát újragondolására sarkallta Lehárt. Berlinben állítólag barátja, Richard Tauber tenor bírta rá A mosoly országa megkomponálására, miután meglátta a zeneszerzőnél az eredeti partitúrát. A szövegkönyvet a Herzer-Löhner szerzőpáros dolgozta át, és a darabot 1929. október 10-én mutatták be a Metropol Theaterben, főszerepben Richard Tauberral és Vera Schwarzcal. A siker ezúttal nem maradt el, és a mű a szerző egyik legtöbbet játszott operettje lett.
Vágyom egy nő után
A mosoly országa emblematikus dala, a Vágyom egy nő után a világ egyik legismertebb és legtöbbször előadott operettslágere. Világsztárok is előszeretettel éneklik, például érdemes meghallgatni Plácido Domingo és Jonas Kaufmann közös előadásában:
Pavarotti prezentálásában is különleges élmény:
Simándy József előadása igazi klasszikus:
Kínában imádta a közönség
2018 novemberében először került színpadra Kínában A mosoly országa: a Shanghai Opera House és a Müpa közös bemutatója hatalmas sikert aratott. A hazai közönség február 1-jén és 2-án láthatja Káel Csaba rendezését a Müpában. Lisa szerepében a népszerű örmény szopránt, Karine Babajanyant hallhatjuk, míg Szu Csong herceget a kiváló Vincent Schirrmacher kelti életre. Xu Zhong személyében a produkció karmestere egyenesen Kínából érkezik, de színpadra lép majd Náray Erika is. Sőt, izgalmas adalék, hogy Ernyey Bélát most először láthatjuk operettszerepben: Ferdinand Lichtenfels grófot, Lisa apját alakítja.