A Hey, June! a Müpa egyik olyan koncertsorozata, amely már a kezdetek óta biztos pontja az intézmény programjának. Ez idén sem lesz másként, bár ezúttal a megszokottól kissé eltérő módon érkezik meg a nyár a Müpába. Június 3. és 17. között a Müpa online közvetítéssorozata, a Müpa Home speciális Hey, June! kiadása az elmúlt évek legizgalmasabb magyar könnyűzenei koncertjeiből válogat, így hozva el a nyarat virtuálisan a Müpába és a rajongók otthonába is.
Bíborka a 2018-as Holdfényváros koncerten
Fotó: Kotschy Gábor, Müpa
A Magashegyi Underground a Petőfi Rádió egyik korai felfedezettjéből lett a hazai alternatív szcéna egyik legsikeresebb zenekara. Az együttes énekesnője, Bocskor Bíborka mesélt erről a számára több szempontból is különös időszakról, hiszen bármelyik nap megszülethet a kislánya.
Hogy éled meg ezt a különös időszakot? Hogyan változtatták meg a vírus miatt bevezetett szigorítások a hétköznapjaidat?
Számomra többszörösen is különös ez az időszak, és amikor leírom a különös szót, akkor úgy érzem túl keveset fed le abból, amit érzek, hisz ezekben az időkben a kislányunk születését várjuk a párommal. Ez a most csodája, ennek a megélése mindent halványít, tehát ezek semmiképp nem hétköznapok. A vírus és az élethelyzetek, amiket magával hozott sok kérdést felvetnek, amit a lélek és az agy szép lassan megválaszol, ezek a válaszok beépülnek a tapasztalt tudatba és reméljük szebb és jobb lesz tőle a közös világunk.
Fotó: Kotschy Gábor, Müpa
Hogyan hat/hatott ez az időszak a kreativitásodra? Milyen gyakran vetted elő a hangszered? Születtek esetleg új dalok?
A zenekar életében ez különösen aktív, alkotói idő. Nem csak új dalok születnek, hanem egy teljes bakelit lemez, egy kortárs irodalmi szövegre írt pop parafrázis, Titkos életem címmel. Tóth Krisztina verseire írt dalok, a most megjelent Beszélek c. dal és klip Beck Zoli vendégszereplésével, és emellett egy vadiúj single-t is kihozunk hamarosan, ezt a dalt épp most a napokban énekeltem fel. A Magashegyi nem pihen, nem vonult el, a hangszerek nem pihennek, az alkotás folyamatát egy ilyen életesemény nem állíthatja meg, a lélek minden próbatételtől csak gazdagszik és ezáltal erősödik, ez egy természetes rend.
Mi hiányzik legjobban a koncertezésből, az élő zenélésből?
A személyes találkozás, az egymásban való feloldódás, a közelség, de szerencsére általában a hiány egy még, a régen megéltnél is nagyobb örömet ad, amikor feloldjuk.
Hogyan emlékszel vissza a Müpás koncertre? Mit jelentetett ez a te és a zenekar életében?
A Müpás koncertek mindig egy kivételes élmény a zenekar életében, talán mi voltunk az elsők, akik szimfonikus koncertjüket itt kezdték el az Ezer erdővel, majd mindig szívesen hoztuk vissza a fel-felfrissített Magashegyi repertoárt. A már említett Tóth Krisztina verseire készülő lemezünk előhírnökeként itt mutattuk be ezeket a dalokat is, egy külön erre az alkalomra szcenírozott koncert formájában. A Müpás koncertjeink tehát olyanok, mint egy-egy kapu, amely mindig egy új színt, élményt, irányt mutat a befogadónak és a zenekarnak egyaránt.
2017-ben a Budafoki Dohnányi Zenekarral karöltve adtak Szimfonikus koncertet a Müpában
Fotó: Kotschy Gábor, Müpa
Mit hallgatsz mostanában? Van esetleg olyan dal vagy zenekar, amit szívesen tettél be a lejátszóba?
Szépen, lassan fedezem fel újra és újra a gyerekdalok dimenzióját és nagyon sok klasszikust is hallgatok mostanában. A szimfonikus zene és a gyerekjátékok érdekes, midi hangszíneinek kettős világa egy sajátos zenei élménnyel gazdagít.
A Perfume Genius napokban megjelent lemezét is szeretem nagyon, Other Lives dalait, Kelsey Lu-t.
A Magashegyi Underground: Holdfényváros 2018. május 10-i koncertje újranézhető lesz a Müpa Home műsorán június 17-én 20 órától, a Müpa honlapján, Facebook-oldalán és YouTube-csatornáján.