Ahogy megyünk bele a tavaszba, egyre inkább vágyunk a szabadtéri programokra, de a hidegebb napokon azért még szívesen ejtőzünk otthon is. Akár a kanapén, akár a parkban töltjük az időnket, egy biztos: egy tartalmas olvasmány mindenhol jól jön. És ha még valamilyen extra videó vagy éppen podcast is kapcsolódik hozzá, már garantáltan nem fogunk unatkozni. Íme 5 könyv + 5 felvétel, amit jó szívvel ajánlunk!
Závada Péter © bcmagazin.hu
Ibsen: Peer Gynt
Kezdetnek rögtön egy igazi klasszikust hoztunk, hiszen vannak olyan elévülhetetlen művek, amelyek több évtized vagy akár évszázad távlatából sem veszítettek a varázsukból: Henrik Ibsen Peer Gyntje pont ilyen. Az 1867-ben született drámai költemény egy igazán nemzetközi mű, hiszen a norvég szerző Olaszországban írta meg dánul. A rendkívül fordulatos és sokszínű cselekményhez többek közt Peter Christen Asbjørnsen norvég mesegyűjteménye szolgált inspirációul. Bár Ibsen eredetileg nem színpadra szánta, végül hatalmas színházi siker lett: ehhez nagyban hozzájárult Edvard Grieg magával ragadó zenéje.
A komponista több mint egy évet töltött a mű megzenésítésével, amihez a norvég népzenét vette alapul. Ahogy egy barátjához írt levelében fogalmaz: „Rettenetesen makacs ez a darab, főként néhány részlete, kivétel Solveig dala. (…) Komponáltam a hegyi király barlangjához, és szó szerint képtelen vagyok meghallgatni, annyira ragaszkodik a tehénlepényhez, norvégtudatossághoz és öntömjénezéshez. Azt remélem, hogy észrevehető benne az irónia.” A könyv mellé érdemes megnézni a Müpa médiatárában egy gyors regisztráció után ingyenesen elérhető 2017-es Peer Gynt táncjátékot, ahol a narrátor a színháztörténet egyik legemlékezetesebb Peer Gynt-alakítását nyújtó Huszti Péter, a Coincidance táncegyüttes mellett pedig kiváló énekesek szólaltatják meg Grieg felejthetetlen muzsikáját.
Theodor Kittelsen illusztrációja a Peer Gynthöz
Shakespeare: Szonettek
Aki rövidebb olvasnivalóra, illetve csak párpercnyi feltöltődésre vágyik, a versekben ideális társra találhat. Az örökzöld műveknél maradva Shakespeare szonettjei egyszerre szólnak rólunk és repítenek el egy másik világba: bármikor, bárhol is ütjük fel a kötetet, jólesik elmerülni sokrétű költeményeiben. Az 1592 és 1598 között íródott 154 szonett ajánlásában szereplő „Mr. W.H.” kilétét azóta is homály fedi, annyit lehet tudni, hogy az első 126 szonett a fiatal költőnek, a további 28 pedig egy titokzatos hölgynek szól. Szabó Lőrinc csodálatos fordításai sokak szerint helyenként még az eredetit is túlszárnyalják.
A verseket belengő misztikum és szenvedély Márkos Albert csellista-zeneszerzőt olyannyira megihlette, hogy W. H. néven alapított formációt Shakespeare szonettjeinek és dalainak megzenésítésére. Szerelem, szerelmi háromszög, szókimondó szexualitás és mindaz, ami ezzel jár: ezt és még többet ígér a W. H. Shakespeare-szonettek és -dalok című 2014-es estje, ahol többek közt Sena Dagadu, Gryllus Samu (basszusgitár), G. Szabó Hunor (dob) és Ónodi Eszter lépett színpadra.
Szabó T. Anna: Szabadulógyakorlat
Sokan nem is gondolnák, hogy Szabó T. Anna milyen sok szállal kötődik a már említett Shakespeare-hez: néhány éve például a Madách Színház számára lefordította a Szerelmes Shakespeare című film alapján készült darabot, emellett a szerző szonettjeit és a Téli regét is átültette magyarra. Természetesen nemcsak fordítóként érdemes rá odafigyelni, hiszen kétségtelenül a magyar irodalom egyik legmarkánsabb hangú költője: verseire és prózai műveire egyaránt jellemző a bámulatos sűrítettség és erős drámaiság, az érzelmek, lelkiállapotok árnyalt és pontos megfogalmazása.
Ezúttal legfrissebb novelláskötetét, a Szabadulógyakorlatot ajánljuk, amelyet a Könyves Magazin beválasztott 2020 legjobb könyvei közé. „Nagyon erős és szenvedélyes, mégis finom és bölcs Szabó T. Anna harmadik novelláskötete, amelynek középpontjában a női vágy árnyalatai, a szerelem, a sóvárgás és a rajongás témája áll” – írták róla. A novellákban kiemelten fontos szerepet kap a zene, és nem titok, hogy a szerző életében is központi helyet foglal el: nem véletlen, hogy Náray Erika beszélgetéssorozata, a Jazzrajongók vendégeként is kedvenceiről mesélt. Megéri meghallgatni podcastunkat a Spotifyon!
Fotó: Szabó T. Anna / Facebook
Závada Péter: Roncs szélárnyékban
Závada Péter költő, drámaíró az ezredforduló környékén indult új művészgeneráció és az 1996-ban Süveg Márkkal megalapított Akkezdet Phiai tagjaként, slammerként már korán bizonyította, hogy nagyon is érdemes rá odafigyelni. Sokoldalúságát jól mutatja, hogy dramaturgként, dalszöveg- és operalibrettó-szerzőként többek közt a Krétakörrel, a Tünet Együttessel, a Mohácsi fivérekkel és a Katona József Színházzal is dolgozott, legutóbb pedig a Stúdió K mutatta be A széplélek című drámáját.
Harmadik kötete, a Roncs szélárnyékban kapcsán a Revizor Online szerzője így fogalmazott: „Ahová csak odavillan a Roncs szélárnyékban lírai tekintete, enigmatikus, különféle érzeteket keverő, szikár versképek fénylenek fel időről, természeti tájról, erdőről, tengerről, szélről, nyelvről és álomról.” Egy ilyen rendkívüli időszakban, mint amilyen ez a mostani, versei különösen jól rezonálnak a bennünk kavargó gondolatokra. Mellé tökéletes választás a Müpa digitális irodalmi gyűjteményében két részletben (itt és itt) meghallgatható 2017-es Závada Péter-est, ahol Hajduk Károly színművész és a free jazz egyik mestere, Szelevényi Ákos teszi teljessé az élményt.
Bereményi Géza: Magyar Copperfield
Bereményi Gézát valószínűleg senkinek sem kell bemutatni: az 1946-ban született, Kossuth-, József Attila- és Balázs Béla-díjas író, dalszöveg- és forgatókönyvíró, filmrendező a magyar kultúra megkerülhetetlen alkotója. Olyan filmeket köszönhetünk neki, mint az Eldorádó, emellett többek közt a Veri az ördög a feleségét és a Megáll az idő forgatókönyvét jegyzi. És ha ez még nem lenne elég, Cseh Tamás legendás dalainak is ő a szövegírója. Ezúttal 2020-as önéletrajzi regényét, a Magyar Copperfieldet ajánljuk, amelyben elsősorban gyermek- és ifjúkorát idézi meg, ám a könyv egyúttal a magyar történelem izgalmas krónikája is. Kiegészítésképpen Literárum sorozatunk emlékezetes, Kövesdi László színész, Tóth Evelin zenész, és Mózes Tamara (ének, zongora) közreműködésével megvalósult 2014-es estjét javasoljuk meghallgatni.
Fotó: Hauber Károly weboldala