Ki tud felsorolni öt híres indiai származású karmestert? Oké, belátjuk, hogy ez valójában nem olyan egyszerű feladat. Még az okostelefonok korában is kell hozzá pár perc, hogy meglegyen az öt. Egy név azonban még a klasszikus zenében kevésbé járatosaknak is jó eséllyel felrémlik, méghozzá az idén 85 éves Zubin Mehtáé, aki páratlanul sikeres pályafutása során több rekordot is megdöntött, de nem pusztán ezek teszik őt legendássá. Sokkal inkább megingathatatlan humanizmusával, példamutató életszeretetével és fáradhatatlan tenni akarásával írta be magát a történelembe.
Egy egzotikus idegen az ellentmondások országából
Zubin Mehta Mumbai (akkori nevén Bombay) városában született, de mielőtt egy mesébe illő, a nyomornegyedből egyenesen a világ legfontosabb koncerttermeiig vezető felemelkedéstörténetet képzelnétek el, eláruljuk, hogy a maestro bizony egy jómódú perzsa család sarja. Ez persze a világon semmit sem von le hihetetlen karrierjének értékeiből, de segít megérteni, honnan ered nála a zene és a kultúra szeretete, és miből merít inspirációt a békéért és a sokszínűség elfogadásáért folytatott küzdelemhez. Hazájáról, az ott átélhető nyüzsgésről és zsivajról többször mondta már, hogy éppen olyannak találja, mint Izraelt, és egy interjújában így fogalmazott a zsidó néphez való kötődése és a kisebbségi lét kapcsán: „Mi vagyunk India zsidói, a perzsák, akik nem asszimilálódtak.”
Fotó: Zubin Mehta az Orchestra del Maggio Musicale Fiorentino élén 2005-ben © Müpa
Zenész édesapja alapította Bombay szimfonikus zenekarát, így szinte elkerülhetetlen volt, hogy őt magát is megbűvölje a muzsika, ennek ellenére egy darabig orvosnak készült. Ám – a bolygó zenerajongóinak hatalmas szerencséjére – tehetsége igen gyorsan megmutatkozott, így végül a bécsi zeneakadémia felé terelte a jósors, onnan pedig gyakorlatilag nem volt megállás a világhírig.
Fotó: Zubin Mehta pingvinekkel a Good Thoughts, Good Words, Good Deeds c. filmben
Történelmi pillanatok és áldás magyarul
Nekünk, magyaroknak különösen szívszorító arra gondolni, hogy Zubin Mehta karmesterként adott első koncertjén a közönség soraiban az 1956-os forradalom elől menekülő honfitársaink foglaltak helyet. De hogy történhetett ez? A maestro még diák volt, amikor egy társától tudomást szerzett az osztrák–magyar határon lévő menekülttáborról. Több sem kellett neki, gyorsan verbuvált egy zenekart, és elmentek muzsikálni a tábor központjába. Mint mondja, az ott jelen lévők közül sokan aznap lépték át a határt, így érthető, hogy az esemény a zenészek és a közönség számára egyaránt mélyen megindító élmény volt. A koncert befejeztével odament hozzájuk egy pap, és megáldotta mindnyájukat – Mehta pedig azóta is úgy vélekedik, ez az áldás kísérte egész pályája során.
Egy bámulatos pályaív
Mehta 25 éves volt, amikor a beteg Ormándy Jenő helyett beugróként vezényelte az Izraeli Filharmonikusokat. Az együttműködés annyira gyümölcsözőnek bizonyult, hogy a zenekar hosszú-hosszú évtizedekre az élete részévé vált: eleinte tanácsadóként, majd zeneigazgatóként, végül örökös karmesterként dolgozott az együttessel, amelynek éléről 2019-ben vonult vissza. De nem ez volt az egyetlen zenekar Mehta életében, 1961 és 1967 között a montreali és – ezzel párhuzamosan – a Los Angeles-i szimfonikusok vezető karmestere is volt. Utóbbi pozícióban 16 évet töltött, ezzel a zenekar történetében rekordernek számít. S ha mindez nem lenne elég, 1971 és 1991 között a New York-i Filharmonikusok zeneigazgatói posztját is betöltötte, ami szintén egyedülállóan hosszú idő, az Orchestra del Maggio Musicale Fiorentinót pedig 1985 és 2017 között vezető karmesterként erősítette! (Nem titok, hogy a mester hamarosan velük érkezik a Müpába, hogy egy Brahms és Beethoven műveiből összeállított koncerttel ajándékozzák meg a budapesti közönséget.) Hihetetlen munkabírását ismerve elmondható, hogy a feladatai mögött húzódó ambíció gyökere nem a munkamánia vagy az elismertség hajszolása, hanem a tettrekészség és a zene örömének minél szélesebb körben való terjesztése volt.
Barátokra mindenkinek szüksége van
Zubin Mehta tagadhatatlanul rendkívüli személyiség, aki sokáig élvezte hozzá hasonlóan rendkívüli szakmabeliek barátságát is. A rivalizálás helyett a békés egyet nem értést, a tapasztalatok megosztását és a közös gondolkodást választották világhírű pályatársaival, akik között ott volt Lorin Maazel és a 2010-ben elhunyt Claudio Abbado is, de a maestro máig szeretetteljes viszonyt ápol például Daniel Barenboimmal. Egy interjúban azt mondta: „Van még néhány közeli kolléga, barát, akik itt vannak, és akikkel nagyon szoros kapcsolatban vagyunk. Abbado, Maazel vagy Daniel Barenboim és köztem soha az életben nem volt egyetlen hangos, rossz szó sem." Ha egyetlen tanulságot szeretnétek csak levonni a mester életútjából, akkor az ez legyen: nem lehetetlen békében élni akkor sem, ha minden szempontból nagyon máshonnan érkeztünk, és olykor nagyon mást gondolunk a világról.
Fotó: Zubin Mehta egy háborúellenes gyűlésen (1970) © Santa Monica Evening Outlook
Élet- és emberszeretet
Zubin Mehta interjúit, beszélgetéseit nézve néha szinte hihetetlennek tűnik, hogy valakit ennyi szeretet és ilyen erős békevágy fűtsön, bármibe is fog, bármelyik pontján is dolgozzon éppen a nagyvilágnak. A karmesterdoyen a megkérdőjelezhetetlen szakmai kvalitásai mellett empátiájáról és humanizmusáról is híres. Korábban már említett, menekülttáborban adott koncertje nem az egyetlen volt, amellyel világjobbító szándékait kibontakoztatta, hosszú és termékeny pályája során megszámlálhatatlanul sok politikai megbékélést célzó akciójával hívta fel a figyelmet az emberiség legnagyobb problémáira. Az Öbölháború ideje alatt például végig Izraelben koncertezett, izraeli és német zenészekkel közös hangversenyt adott a buchenwaldi koncentrációs tábor egykori területén, de muzsikával demonstrált a gázai–izraeli határon és a délszláv háborúban lerombolt Szarajevói Nemzeti Könyvtár területén is. S hogy miért ilyen kitartó ebben (is)? Őszintén és megingathatatlanul hisz abban, hogy a zene ereje világokat kapcsol össze, és mindenkinek szüksége van a gyógyító dallamokra.