Berlin. Ha az utcáit rójuk, vagy akár csak képeket nézünk róla, feltűnhet, mennyi élet, mennyi szín és fény, mennyi izgalmas történet „lakik” a német fővárosban. Nemhiába vonzza mágnesként az európai művészeket, a minőségi kultúrára éhes embereket és az olykor bohém, alkotni vágyó fiatalságot. Ez a lüktető, sokszínű metropolisz különleges, semmihez sem hasonlítható légkörrel rendelkezik. Ezt a hangulatot igyekszik a Müpába varázsolni az idei Európai Hidak, ami 2021-ben – szakítva az eddigi hagyományokkal – nem egy másik országot, hanem egy rendkívüli város atmoszféráját próbálkozik bemutatni két héten keresztül.
Berlin, Fotó: Mansion Global
A szeptember 17. és 30. között zajló fesztiválon nemcsak neves művészekkel és izgalmas koncertekkel, hanem remek filmekkel is kikapcsolódhatunk. Bár a mozizás élményét sokan nem feltétlenül a Müpához kötnék, az igazi filmrajongók tudják, hogy a Müpa előadóterme mindig tartogat valami különlegességet. Az idei évadban olyan filmekkel folytatódik a brit szatírák és groteszkek sorozata, mint a Világvége, a Megtehetek bármit vagy az Úriemberek. A közkedvelt Müpamozi mellett azonban most az Európai Hidaknak köszönhetően kifejezetten olyan alkotásokat is megismerhetünk, amelyekben Berliné a „főszerep”. Legyen a filmes gárda magyar, német vagy amerikai, előszeretettel kalauzolnak el bennünket a német fővárosba.
Kedvcsinálónak és ízelítőnek álljon itt néhány érdekesség a fesztivál alatt vetített filmekről!
Nincs parancs!
Valódi sorsok, személyes történetek, egyéni döntések. Bella Árpád és Harald Jäger határőr alezredesek története kísértetiesen hasonló: Bella Árpád hatáskörét túllépve átengedte a keletnémet tömeget a magyar–osztrák határon, és Harald Jäger is hasonlóan cselekedett a berlini falnál, amikor puskalövés nélkül kelet-berlinieket engedett Nyugatra. De mitől is érezhetjük magunkat igazán ott, 1989 augusztusában Berlinben? Mi játszódik le egy határőr fejében egy feszültséggel teli, később történelmivé váló pillanatban? A vásznon megjelennek Horváth Péter fotóművésznek a városról készített felvételei, a Lobenwein Tamás által a Páneurópai Pikniken megörökített pillanatok, Orosz István grafikus, képzőművész munkái, Cakó Ferenc homokanimációi, illetve korabeli graffitik, fikciós filmrészletek. A rendkívül összetett és sokrétű filmet 2021. szeptember 17-én tűzi műsorra a Müpamozi, ráadásul a vetítés előtt és után Hidas Ildikó dramaturg és Szalay Péter rendező beszélget a közönséggel.
Egy, kettő, három
Kevés amerikaibb dolog van, mint a Coca-Cola. És kevés jobb drámaíró alkotott Magyarországon, mint Molnár Ferenc. Hogy ez a két dolog hogyan keresztezheti egymást Berlin kanyargós utcáin, az nagyon egyszerű – és természetesen amerikai. Egy valódi multikulturális alkotással állunk szemben, ha megnézzük Billy Wilder vígjátékát. Érdekesség, hogy a stáb éppen Berlinben forgatott, amikor egyik napról a másikra ott termett a fal, ezért kénytelenek voltak a munkát Münchenben folytatni. Ha kíváncsiak vagytok rá, hogyan sikerült az amerikaiaknak Münchenből tökéletes Berlint varázsolni egy magyar egyfelvonásos történetéhez, mindenképpen látogassatok el 2021. szeptember 18-án a Müpába! Kacagtató élményben lesz részetek!
Maria Braun házassága
Az első – de nem az utolsó! – német alkotás a sorban. A történet egy fiatal nőről, Mariáról szól, aki feleségül megy egy Hermann nevű katonához. Aki a fronton meghal. Vagy nem hal meg? Más hal meg? Ki tudja? A Maria Braun házasságát Rainer Werner Fassbinder Coburgban kezdte el forgatni, de később, miután a film költségvetése messze túlhaladta a vártakat – és a legdrágább jelenetek még tekercsen sem voltak –, és Fassbinder egyéb okok miatt kirúgta a fél forgatócsoportot, áttelepült Berlinbe, hogy az utolsó képkockákat is felvegyék. A film kasszasiker lett, olyannyira, hogy az Egyesült Államokban ez a valaha volt legjövedelmezőbb német alkotás. Nálunk szeptember 18-án 19 órától látható.
Berlin felett az ég
…olykor kék, máskor felhős, általában napos. A történet szerint pedig angyalok „lakják”. Onnan fentről figyelik a fal által kettéosztott Berlin lakosságát, és esetenként eltűnődnek: nem volna jobb embernek lenni? Az alkotás nem véletlenül zsebelte be 1988-ban a Német Filmdíjat, Wim Wenders pedig 1987-ben a cannes-i filmfesztiválon a legjobb rendezőnek járó elismerést kapta. Bár a történetből készült remake, az Angyalok városa is kiváló, mi mégis inkább azt javasoljuk, gyertek el szeptember 19-én a Müpába, és váltsatok jegyet, hogy megtudhassátok, milyen is volt Berlin felett az egységes ég.
Good bye, Lenin!
Keserédes vígjáték a múltról, a jelenről, a szeretetről és arról, mit meg nem teszünk valaki nyugalmáért. Végre megtörtént a rendszervált(oz)ás, de egy kelet-berlini lakásban továbbra is „NDK-s az élet”. Hogy miért? Roppant egyszerű! Egy anya egészségéért, nyugalmáért, akinek fogalma sincs róla, hogy amíg kómában feküdt, szeretett szocializmusa volt, nincs. A 2003-as filmet Berlin sugárútján, a Karl-Marx-Alleen és az Alexanderplatz mellett forgatták. Kell ennél berlinibb alkotás? Na ugye, hogy nem! De aki nem hiszi, járjon utána szeptember 19-én a Müpában! Vagy lehet, hogy az is csak színjáték lesz?