Az elmúlt napokban a hírvilágot egyetlen szomorú esemény uralta: 2022. szeptember 8-án elhunyt II. Erzsébet, Nagy-Britannia királynője. Talán nem túlzás kijelenteni, hogy a 96 éves uralkodó halálával lezárult egy korszak. II. Erzsébet 70 éves regnálása egyedülálló jelentőséggel bírt: talán nincs még egy olyan uralkodó, akinek bár hatalma inkább formális, mintsem végrehajtói volt, befolyása és hatása mégis az egész világon érezhetővé vált. Ahogyan az a leírhatatlan szomorúság is, amivel halálhírét fogadták szerte földön. II. Erzsébetet nemcsak a britek gyászolják, hanem az egész világ.
Erzsébet Alexandra Mária, a brit történelem leghosszabban regnáló uralkodója 70 évig állt a brit nép szolgálatában Fotó: Chris Levine / Rob Munday © Jersey Heritage Trust
A királynőre mindenki másképp emlékszik. Vannak, akiknek a megingathatatlan uralkodó képe él majd az emlékeikben, aki még szinte tinédzserként tett élete végéig tartó szent fogadalmat a brit nép előtt, amit az utolsó napig be is tartott. Másoknak az a színtiszta, őszinte öröm, amely szétterült az arcán, amikor meglátta kedvenc corgijait az asztal alatt somfordálni egy-egy hivatalos eseményen. Vannak, akik a sziklaszilárdságú nagymamára emlékeznek, aki oroszlánként védi és óvja az életük legnehezebb pillanatát átélő unokáit, megint mások pedig a szenvedélyes lovasra, aki már-már extázisban biztatta lovát az ascoti derbin, és jóval 90 fölött is gyakorta kilovagolt reggelente balmorali birtokán.
Erzsébet 1947-ben ment feleségül Fülöphöz, 73 évig tartó házasságukból 4 gyermek született. Összesen 8 unokája és 12 dédunokája született
Azt azonban már kevesebben tudják, hogy a zene is fontos szerepet töltött be az életében. Mi sem illőbb hát, mint hogy miközben Londonban utolsó útjára kísérik, mi néhány kedves zenés anekdotával emlékezzünk meg róla. Isten Önnel, Felség!
De vajon mi lehet ilyen vicces Wagnerben?
A következő kis történetet a királynő kuzinja, Lady Elizabeth Anson osztotta meg a BBC jubileumi különkiadásában arról, miért nem tartozott az opera a királynő kedvencei közé. Egy alkalommal ugyanis a tinédzser hercegnőket, az akkor 13 éves Erzsébetet és 11 éves húgát, Margitot szüleik elvitték Wagner legendás Ring-ciklusának egyik darabjára. A két lány pedig a várakozásokkal ellentétben igencsak jól szórakozott: bár ők a zene helyett inkább azt találták felettébb mulatságosnak, hogy az emberek énekelve kommunikálnak ahelyett, hogy a lényegre térve egyszerűen közölnék a mondanivalójukat. Állítólag annyira hangosan kuncogtak, hogy kénytelenek voltak őket a királyi páholy hátsó soraiba „száműzni”, hogy ne zavarják az előadást.
A 12 éves Erzsébet és húga, Margit hercegnő megérkeznek édesanyjuk, Erzsébet anyakirályné kíséretében a Royal Albert Hallba Fotó: AP
„Dear Ben” – egy szívhez szóló levél története
Élete során Erzsébet számos zeneszerzővel találkozott, ám volt egyvalaki, akihez különleges viszony fűzte. Köztudott, hogy a 20. század egyik legnagyobb angol zeneszerzőjének tartott Benjamin Brittent maga Erzsébet kérte fel a Gloriana című opera megkomponálására, amely 1953-as koronázását volt hivatott megünnepelni. A királynőnek azonban volt egy másik, kevésbé ismert, ám hasonlóan történelmi jelentőségű megbízása is Britten számára.
A királynő és Britten a Snape Maltings koncertterem megnyitóján, a 20. Aldeburgh Fesztiválon 1967-ben. A háttérben Peter Pears, Imogen Holst zeneszerző és Fülöp, Edingburgh hercege
Forrás: www.brittenperasarts.org
A briliáns komponista 20 évvel később, 1973-ban, nem sokkal azután, hogy befejezte Halál Velencében című operáját, életmentő szívműtéten esett át. Műtét közben sztrókot kapott, aminek következtében tolószékbe kényszerült, és jobb kezére lebénult, ez utóbbi pedig gyakorlatilag egyet jelentett zongoristakarrierjének végével. Barátai elmondása szerint Britten ezután csak árnyéka volt régi önmagának, és nem komponált többé. Egészen addig, amíg 1975 januárjában egy királyi futár nem kézbesített egy bizonyos levelet. A levelet, amelyet II. Erzsébet saját kézzel írt, és így kezdődött: „Dear Ben” (Kedves Ben). Ebben Erzsébet felkéri, jobban mondva megkéri Brittent, hogy írjon egy darabot édesanyja, az anyakirályné közelgő 75. születésnapjára. Sorait így zárta: „Please try” (Kérem, próbálja meg). Britten pedig nem tudott nemet mondani.
Állapota miatt már nem volt képes nagy ívű, összetett művek komponálására, így az anyakirályné skót gyökerei előtt tisztelegve a 18. századi skót dalszerző és költő, Robert Burns verseit zenésítette meg hárfakísérettel. A Birthday Hansel kéziratát az anyakirályné születésnapjának reggelén kézbesítették az ünnepeltnek, aki pár nappal később háromoldalas, halványkék papírra vetett, saját kezűleg írt levélben köszönte meg azt. A kész művet 1976 januárjában az anyakirályné udvarhölgye, Lady Fermoy norfolki otthonában Sir Peter Pears tenor – aki mintegy negyven évig volt Britten társa a zenében és a magánéletben is – és Osian Ellis, a Londoni Szimfonikus Zenekar vezető walesi hárfaművészének előadásában hallhatta először az igencsak szűk közönség: a szerző és a művészek mellett csak az anyakirályné és két lánya, II. Erzsébet és Margit hercegnő, valamint Lady Fermoy és a Brittent ápoló nővér volt jelen. Britten 1976 decemberében hunyt el. Halála után Erzsébet személyes levélben nyilvánította ki részvétét Pearsnek.
Vekker helyett skót duda
A skót dudás ébresztés hagyománya egészen az 1800-as évekig, Viktória királynő idejére nyúlik vissza, aki a Skót-felföldre tett utazása során annyira beleszeretett a hangszerbe, hogy úgy döntött, nem akar többet a skót duda hangja nélkül élni. Le is szerződtette Angus MacKayt, akiből így lett az első királyi dudás, és aki minden reggel 8 és 9 óra között dudaszóval ébresztette a királynőt. A hagyományt II. Erzsébet is megtartotta; bármerre vitte is az útja, pontban reggel 9-kor 15 percre felhangzott kedvenc hangszere. A királyi dudás élete nem volt egyszerű, hiszen repertoárja több mint 700 dalból kellett álljon, mert Erzsébet szeretett minden reggel másik nótára ébredni. További feladatai közé tartozott, hogy a vacsora utáni kávé felszolgálása alatt az asztalt néhányszor körbejárva dudaszóval szórakoztassa a családot és a vendégeket.
Scott Metheven 4 évig minden reggel 15 perces dudaszóval ébresztette a királynőt, bárhol is járt
Fotó: PA Media
Az egykori királyi dudás, Scott Metheven, aki 2015 és 2019 között töltötte be a pozíciót, számos kedves emléket őriz ezekről az évekről. Ő mesélte, hogy a királyi család szeretett viccelődni vele, Fülöp herceg például többször megpróbálta játékosan elgáncsolni, miközben az asztal körül vonulva zenélt, de volt alkalom, amikor filmzenéket játszott Erzsébetnek és családjának, Károly pedig megkérdezte, el tudná-e játszani az AC/DC slágerét, a Thunderstruckot. A királynő utolsó, 17. királyi dudása, Paul Burns szeptember 8-án reggel is dudaszóval ébresztette az uralkodót Balmoralban. Ma pedig a westminsteri apátságban még egyszer, utoljára felhangzik őfelsége kedvenc hangszere, méltó búcsút véve egy rendkívüli uralkodótól és egy rendkívüli asszonytól.
Isten óvja a királynőt!
Fotó: WPA Pool/ Getty Images