„Önazonosan”

„Önazonosan”

„Önazonosan”

Csángálló és Čači Vorba a Müpában

Az egyik lehengerlő és magyar, a másik gyöngéd és lengyel, és mindkettő Romániából szippantja ki a magáét. Naná, hogy együtt koncerteznek a Dupla W sorozatban. Csángálló-kisinterjú.

csangallo-szabo_r_janos.jpg

A Čači Vorba párjaként léptek fel a Müpa Dupla W sorozatában. Éreztek-e rokonságot ezzel a lengyel-ukrán zenekarral?

Eddig sajnos csak interneten hallottuk a zenekart, de nagyon tetszik a muzsikájuk.
Hasonló a zenei ízlésünk és a hangszerelés is nagyon közel áll a szívünkhöz.

A Čači Vorba mítoszától elválaszthatatlan, hogy énekes-hegedűs lelke, Maria Natanson 14 évesen szakított klasszikus zenei tanulmányaival, és maga mögött hagyta a családját, hogy inkább elmerüljön a Kárpátok népzenészei és muzsikái mélyén. Így akart rátalálni „az igaz beszéd”-re. Ti mit gondoltok, az alkotásnak és az életmódnak mennyire kell fedniük egymást?

Nagyon fontos, hogy az ember zenéje önazonos legyen. Régen is arról énekeltek az emberek, amit éreztek, és inspirációt ehhez a környezetükből merítettek. Mi is igyekszünk hasonlóképp eljárni, az élményeinket fogalmazzuk meg a népzene segítségével.

Melyek voltak azok a nagy találkozások, eszmélések, befolyások, amik nélkül nem így festene a zenekarotok?

A legmeghatározóbb találkozásaink egymással történtek, a muzsikán kívül a barátság is összeköt minket. Az utazásaink, a saját gyűjtéseink, a rengeteg közösen eltöltött idő, örömben és bánatban való osztozás formált minket ilyenné. A zenére és egymásra idáig mindig számíthattunk.

Mit jelent számotokra a „hagyomány”? Követni vagy teremteni kell?

A hagyományt megélni érdemes, követni és teremteni egyaránt, ezáltal benne létezni.  Amennyiben nem tekintünk a hagyományra egy lezárt korszakként, akkor könnyen az életünk részévé válhat.

Manapság merre „csángálltok”, úgy stilárisan, mint a térképen…?

Számunkra nem különválasztható az, hogy földrajzilag, illetve közösségileg merre csángállunk, attól, hogy a zenében hol tartunk. Ma is ugyanúgy gyimesi, moldvai és balkáni zenékkel foglalkozunk, ezekben a közegekben sokszor jelen is vagyunk, egyszerre tanulunk, tanítunk, szórakozunk és szórakoztatunk. Manapság inkább a hangszerelésre fordítunk több időt, sokat variálunk, változtatunk, a hangzást csiszoljuk, alakítjuk folyamatosan.

F.D.J.

 

Evitától Donna Sheridanig: Kováts Kriszta kalandos karrierje

Evitától Donna Sheridanig: Kováts Kriszta kalandos karrierje

Evitától Donna Sheridanig: Kováts Kriszta kalandos karrierje

40 éven átívelő életműkoncertre készül Kováts Kriszta énekesnő, aki Jászai Mari-díjas színésznőként és rendezőként is belopta magát a közönség szívébe. Nemcsak az ő életében, hanem a hazai színjátszás történetében is mérföldkőnek számít, amikor 1980-ban, mindössze 23 évesen elénekelte az Evita főszerepét, az utóbbi években pedig a MAMMA MIA! Donna Sheridanjeként hódított. 13 lemezt jelentetett meg, amelyek legjobb dalait április 30-án ismert zenésztársaival hozza el a Müpába – köztük egy igazán különleges vendéggel. Összegyűjtöttük a legizgalmasabb tényeket az énekes-színésznő karrierjéről.

kktukrozos3fekvo.jpg

40 éve a színpadon

Kováts Kriszta évtizedek óta meghatározó alakja a hazai színházi és zenei életnek: amellett, hogy rendszeresen találkozhatunk vele a színpadon, a rendezői székben is többször bizonyított. Sokan emlékeznek még magával ragadó Evita-alakítására, amikor közel 40 éve, 1980-ban ő játszhatta el az argentin elnök hű társát a világsikert aratott, rockoperaként is emlegetett musical magyar változatában. A hazai ősbemutatót a margitszigeti Vörösmarty Kertmoziban tartották, az akkor mindössze 23 éves Kováts Kriszta pedig szinte lubickolt a szerepben, amellyel egy ígéretes karrier indult el.

Érmefeldobással döntötte el, hogy hova jelentkezzen

Az énekesnő zeneszerető családba született, és állítólag hamarabb énekelt, mint beszélt. A Magyar Rádió Gyermekkórusában is megfordult, majd a gimnázium után komoly fejtörést okozott neki, hogy a Zeneakadémiát vagy a Színművészeti Főiskolát válassza. „Tanultam zongorázni, énekelni, és gyakorlatilag nem is tudtam eldönteni, hogy karvezető legyek vagy színész. Mivel abban az időben nem lehetett egyszerre két művészeti intézménybe jelentkezni, ezért feldobtam egy érmét, hogy hová jelentkezzek előbb. A színművészetire mentem elsőnek, mert az jött ki a sorshúzásomon – ahová egyből fel is vettek” – mesélte a Pótszékfoglalónak adott interjúban.

Fotó: Szalay Zoltán 
Forrás: https://www.nlcafe.hu/sztarok/20151208/kovats-krisztina-mamma-mia-madach-szinhaz/ 

Egy szerencsés véletlennek köszönheti Evita szerepét

A főiskolán 1979-ben prózai színészként végzett Horvai István osztályában, és elmondása szerint a tanulmányai alatt „ki sem derült róla”, hogy jól énekel. Később a Gyulai Nyári Játékokon összetalálkozott Várhegyi Teréz színésznővel és férjével, Miklós Tibor rendezővel, aki akkoriban nagyon színpadra szerette volna vinni az Evitát. A fiatal Kováts bátran azt mondta neki, hogy el tudja énekelni – és így is lett. Az előadás sikerén felbuzdulva kezdték el szervezni a Rock Színházat: „…Őrületes szerelem volt! Sok jó és szép szerep volt ebben a színházban, mégis az elején nem igazán fogadtak el minket” – vázolta fel a kezdeti nehézségeket az énekesnő. A siker azonban nem sokáig váratott magára: külföldön is turnéztak, az alábbi képen például az NSZK-ban, 1984-ben.

Forrás: http://csurgaiattila.hu/wp-content/uploads/2013/01/Rockszinh%C3%A1z-NSZK84-7j%C3%B3.jpg

A legnagyobb női szerepek Mária Magdolnától Donna Sheridanig

Kováts Kriszta ezt követően az ország több színházában is fellépett, 1979-1980 között a Pécsi Nemzeti Színház tagja volt, majd a győri Kisfaludy Színházban szerepelt. 1982-1988 között a Rock Színház tagja és alapítója, 1988-1990 között a Madách Színház színésze, később a Veszprémi Petőfi Színházban és a debreceni Csokonai Színházban láthattuk, 2000 óta pedig szabadúszó. Legfontosabb alakításai között találjuk a Jézus Krisztus Szupersztár Mária Magdolnáját, a West Side Story Mariáját, de Ulrikát is eljátszotta a Sztárcsinálókban és Grizabellát a Macskákban.
A Nyomorultakban Fantine-ként, az István, a királyban Gizellaként, a Képzelt riport…-ban Eszterként hallhattuk, az utóbbi években pedig a Mamma Mia! főszerepében, a Madách Színház produkciójában Donna Sheridanként adta elő az ABBA legjobb dalait. „Annak idején az István a királlyal a Népstadionban 90 ezer ember előtt játszottam, de az elmúlt években nem voltak ilyen nagyszabású fellépéseim. Azt éreztem, hogy újra itt vagyok. A Mamma Mia! nagyon fontos nekem, mert igazi női darab, női sorsokról. Nő írta, az eredeti előadást nő rendezte, ahogy a filmet is, és a szerepeknél is a férfiak játszanak alá a nőknek, ami nem gyakori” – nyilatkozta.

mm_kk.jpgMamma Mia!  - Kováts Kriszta
Forrás: http://www.madachszinhaz.hu/EN/photogallery_id.php?AlbumId=371

 

13 saját album és több népszerű sláger

Különleges hangja hamar kinőtte a színházi színpadot, így 1986-ban kiadta első saját lemezét Ringlispíl címmel, amelynek szövegeit férje, Fábri Péter jegyzi. Az albumon több olyan dal is szerepel, amit sokan azóta is kívülről fújnak, köztük a Füttyös Gyuri, A híd felé vagy A Thököly úton. Ezt további 12 lemez követte, többek közt a Suhanó dal (1988), a Névjegy (1991), a Titkosírás (1994), az Elfelejtett istenek (2000), a Kovátsműhely (2005) és az Arany-óra (2008).

Legismertebb dalának főszereplője egy élő városi legenda volt

Talán legnépszerűbb dala, a Füttyös Gyuri sokak fülében ott cseng most is. A szám egyik érdekessége, hogy valós figura ihlette, aki az 1960-as évek közepétől az 1990-es évek elejéig Budapest egyik közismert alakja volt. Füttyös Gyurival főleg a belvárosban lehetett találkozni, kedvenc helye a Nagykörút és a Rákóczi út környéke volt. „Egész nap sietős léptekkel rótta az utcákat, a járókelőktől egy forintot, később bélást (kétforintost) kért, a nőket a mindig nála lévő összetekert sportújsággal fenéken csapkodta. Nevét folyamatos, éles hangú füttyentéseiről kapta” – írja róla a Wikipédia. Állítólag az 1956-os forradalom alatt lett kényszerbeteg, miután egy becsapódó lövedéktől légnyomást kapott. A dal két sorát egyébként a hatalom cenzúrázta, így az „És veri a falat, ahogy őt is verte / Egy ávós vagy egy náci” helyett ez lett a végleges szöveg: „És veri a falat, ahogy őt is verte / Az Isten is meg más is”.

Nádasdy Ádámmal közösen adott ki könyvet

Kováts Krisztát jó barátság fűzi Nádasdy Ádám nyelvész-költő-műfordítóhoz, akivel többször is dolgozott együtt. „Debrecenben eljátszhattam a Hamletben Gertrúdot, ami nagy élmény volt, mert Nádasdy Ádám új fordítását akkor játszottuk először” – mesélte. 2014-ben közös könyvük is megjelent Budapest bámészko címmel: a CD-melléklettel ellátott kiadványban Nádasdy Ádám miniesszéivel, fotókkal és Fábri Péter dalszövegeivel egészültek ki a dalok, illetve a könyv anyagát felölelő közös produkcióban Nádasdy azt is megmutatta, hogyan hangzik előadásában az eredeti Szomorú vasárnap című Seress Rezső-dal.

Rendszeresen rendez – például a Baltazár Színházban

Az énekes-színésznő az ezredfordulótól kezdve rendezőként is tevékenykedik. „Nagyon büszke vagyok ezekre a produkciókra. Noha nagyon kevés pénzből, sokszor lehetetlen körülmények között készültek el, de azt hiszem, ezt a néző sosem látta. Megpróbáltuk fantáziával és ötlettel megoldani, amire nem volt elég pénz” – hangsúlyozta egy interjúban. Büszke rá, hogy olyan színészek mondtak neki elsőre igent, mint Ráckevei Anna vagy Nagy-Kálózy Eszter, és elmondása szerint Járai Mátét, aki most már Jászai Mari-díjas művész, ő fedezte fel.

Közel 10 éve dolgozik együtt a Down-szindrómás és más fogyatékkal élő színészeket foglalkoztató Baltazár Színházzal. „Tíz éve jött az életembe ez a lehetőség, eleinte színészmesterséget tanítottam ott. Elek Dóra tudta, hogy több produkciót rendeztem már, és felkért, hogy csináljak egy előadást Örkény egyperceseiből a színháznak”. Legutóbb decemberben Üstökös címmel rendezte meg Vörös István darabját. „Nagyon sokat kaptam, sokat tanultam a Down-szindrómás emberektől: másban, máshogy többek, mint mi” – vallja.

Kováts Kriszta egy Baltazár-próbán Üsti Pannával
Fotó: Hübner Dorka

Szirtes Edina Mókussal és a Fool Moonnal is együttműködött

Kovátsműhely című klubestjén időről időre megjelentek a magyar könnyűzenei élet legismertebb szereplői, itt fedezte fel magának a hegedűs-énekes-zeneszerző Szirtes Edina Mókust, akivel közel 20 éve dolgoznak együtt. A színházi zenék mellett három nagyobb lélegzetű művet is írt Krisztának: az Arany-balladákat megzenésítő Arany-órát, a Lao Ce verseit újragondoló Tao Te Kinget és az Álomfejtést. Nem véletlen, hogy Kováts Kriszta Önarcképek című nagykoncertjén a Kováts Kriszta Kvintett mellett Szirtes Edina Mókus is színpadra lép április 30-án a Müpában zenekara, a Sz. E. M. Vonósnégyes társaságában. Sőt, a Fool Moon énekegyüttes is ott lesz, akikkel az Arany-óra lemezen is együttműködött, de visszatérő vendége, Farkas Gábriel énekes-képzőművész sem hiányozhat, aki a helyszínen megalkotott és kivetített rajzainak különleges látványával is gazdagítja majd az előadást.

Csembalóművész lányával először lép színpadra április 30-án

Az énekesnő elárulta: a számára legfontosabb dalait felidéző koncerten több szám új hangszerelésben szólal majd meg. A címadó dalt – Önarcképek –, amely egyébként az utolsó, Álomfejtés című albumán található, megtanulta zongorán kísérni, és teljesen egyedül adja majd elő. A koncert egyik különlegessége, hogy Kováts Kriszta ezen az estén lép fel először lányával, a Németországban élő Fábri Flóra csembalóművésszel. „Annyira jó, hogy igazi zenei párbeszédet folytatunk” – fogalmazott. Hozzátette: „Egészen döbbenetes, hogy [Flóra] a Greensleeves című angol népdalban miket improvizál, és minden próbán más lesz a dolog. Úgy gondolom, ez egy izgalmas találkozás lesz”.

 

Hangolódj a Piano Day-re: Gyöngyösi Gáborral!

Hangolódj a Piano Day-re: Gyöngyösi Gáborral!

Hangolódj a Piano Day-re: Gyöngyösi Gáborral!

Március 29-én minden a zongora körül forog, hiszen idén a Müpa is csatlakozik a Piano Day nevű világméretű kezdeményezéshez! Az egész napos rendezvénysorozaton a koraesti órákban a hangszer három kiváló ismerője hangolja majd rá a közönséget az esti nagykoncertre. Ketten már bemutatkoztak, íme a harmadik zenész, aki az egész estét elindítja majd: Gyöngyösi Gábor!

20190329_pianoday_budapest_gyongyosi_gabor_c_ivor_andrea.jpg

Fotó: Ivor Andrea

A szentesi születésű Gyöngyösi Gábor 8 évesen kezdett ismerkedni a zongorával a Kőbányai Zenei Stúdió falai közt, de azóta sem ment messzire tőle. Az elmúlt tizenöt évben a hazai könnyűzene számos területén, számos zenekarral kipróbálhatta már magát, de talán a blues műfajában érzi magát legotthonosabban. Nem véletlen, hogy számtalan tengerentúli szólistát (Karen Carroll, Sharrie Williams, Kirk Fletcher) kísérhetett európai turnéján. Itthon zenélt Somló Tamás és Peter Ogi együtteseiben, jelenleg pedig a Hooligans tagja. De nemcsak játszik a billentyűkön, hanem szívesen restaurálja is a hangszert – leginkább a hetvenes évekbeli elektromechanikus zongorák, ezen belül is Fender Rhodes nagy rajongója. Utóbbi a pénteki Piano Day-en is kiemelt szerepet kap majd!  És hogy még tovább fokozzuk az izgalmakat: a Müpában hallhatja majd először a közönség Gábor saját kompozícióit, amelyek eddig csak az otthonában szólaltak meg - ott is többnyire olyankor, amikor rajta kívül senki nem tartózkodott a lakásban. Így lett a műsor címe: Szobatitkok.

És azt kell mondjuk, ha csak Gábor zenei válogatását vesszük alapul, igen színes kis koncertre számíthatunk!

  • Kedves dalod dúdolni: Talán a My Favourite Things. ez a hatvanéves dallam ha belémköltözik, két napig dúdolgatom...
  • A dal, ami a legnagyobb hatással volt a zenédre: Pat Metheny - Have You Heard
  • Az első dal, amit megtanultál zongorán: Valószínűleg egy LGT dal volt, talán a Miénk ez a cirkusz.
  • A dal, amit mintha az életedről írtak volna: Még nem hallottam ilyen dalt, lehet hogy nekem kell megírnom...
  • Minden idők kedvenc zongoristája: Herbie Hancock
  • A dal, amit bárcsak te írtál volna: Tom Waits - Take It With Me 
  • A dal, amitől újra gyereknek érzed magad: Guns 'n' Roses - Brownstone (ágyon ugrálva)
  • A legjobb dal kikapcsolni és relaxálni: Charlie Haden - En la Orilla del Mundo
  • A dal, aminek a teljes szövegét tudod fejből: LGT - Álomarcú Lány
  • A legjobb dal síráshoz: Tom Waits - Georgia Lee
  • A dal, ami mindig felvidít: Stevie Wonder - I Wish  
  • A dal, amit bárcsak hallhattál volna élőben, de sosem volt alkalmad: Pink Floyd - High Hopes
  • A legjobb dal utazáshoz: Pat Metheny - As It Is
  • A dal, amit muszáj max hangerőn hallgatni: Toto - Turning Point
  • A zongorista, akivel szívesen játszanál duettet: Herbie Hancock
  • A legjobb dal ébredéshez: The Pointer Sisters - Jump  
  • A legjobb dal elalváshoz: Richard Bona - Suninga
  • A dal amit sosem unsz meg hallgatni: Blind Faith - Had To Cry Today
  • A guilty pleasure dalod: A-Ha - Take On Me
  • A kedvenc dalod, amit biztosan eljátszol majd a Piano Dayen: Ott fog megszületni ;)

 

A Piano Day 2019 budapesti programjairól bővebben: https://www.mupa.hu/programok/piano-day-2019 

Hangolódj a Piano Day-re: Luca Longobardival!

Hangolódj a Piano Day-re: Luca Longobardival!

Hangolódj a Piano Day-re: Luca Longobardival!

Március 29-én minden a zongora körül forog, hiszen idén a Müpa is csatlakozik a Piano Day nevű világméretű kezdeményezéshez! Az egész napos rendezvénysorozaton a koraesti órákban a hangszer három kiváló ismerője hangolja majd rá a közönséget az esti nagykoncertre. Ismerkedjünk meg velük közelebbről: jöjjön Luca Longobardi!

luca.jpeg

Photo: Emanuele Carnavel

Az 1976-ban, egy aprócska dél-olaszországi városkában született Luca Longobardi az a zenei generációt képviseli, akik klasszikus zenei képzésben részesültek, de könnyed természetességgel építik be műveikbe a kortárs elektronikus nyelvezetet és az ehhez kapcsolódó multimédiás művészeteket.  Longobardi cum laude végzett a New York-i Manhattan School of Music zongora szakán, majd digitális hangrestauráció témakörben doktorált a római La Sapienza egyetemen.  Színházi zenészként szerzett tapasztalatai miatt kiemelten érdekli a hangok és a látvány találkozása: komponált már balettzenét, filmzenét, kísért installációt és kísérleti művészprodukciókat.  Egyszerűnek ható légies, ám mély érzelmeket közvetítő zongorajátékát elektronikus zenei kísérletezés keresztezi.

Ez pedig a velünk megosztott zenei listájából is kitűnik. Lássuk csak, mik jelenleg Luca kedvenc dalai!

  • Kedves dalod dúdolni: Yann Tiersen - Dispute
  • A dal, ami a legnagyobb hatással volt a zenédre: Arvo Pärt - Für Alina
  • Az első dal, amit megtanultál zongorán: egy aprócska waltz C dúrban, de nem emlékszem a címére sajnos L
  • A dal, amit mintha az életedről írtak volna: Bloom (igazából én írtam)
  • Minden idők kedvenc zongoristája: Lily Zilberstein
  • A dal, amit bárcsak te írtál volna: Beethoven Sonata op. 110
  • A dal, amitől újra gyereknek érzed magad: Giuni Russo – Un’estate al mare
  • A legjobb dal kikapcsolni és relaxálni: BVDub - Drowning in Daylight, Never Ending
  • A dal, aminek a teljes szövegét tudod fejből: Oh Bella Ciao
  • A legjobb dal síráshoz: Antony & the Johnsons - Hope there’s someone
  • A dal, ami mindig felvidít: The Offspring – Pretty Fly (For a White Guy)
  • A dal, amit bárcsak hallhattál volna élőben, de sosem volt alkalmad: Arturo Benedetti Michelangel
  • A legjobb dal utazáshoz: 4Hero – Les Fleurs
  • A dal, amit muszáj max hangerőn hallgatni: James Blake - Retrograde
  • A zongorista, akivel szívesen játszanál duettet: Murcof
  • A legjobb dal ébredéshez: Satisfied Girl by Comaneci (konkrétan ez a dal van beállítva ébresztőnek a telefonomon)
  • A legjobb dal elalváshoz: A Sleepless night (pont ezért írtam!)
  • A dal, amit sosem unsz meg hallgatni: Nils Frahm - Says
  • A guilty pleasure dalod: (I’ve had) The Time of My Life a Dirty Dancingből
  • A kedvenc dalod, amit biztosan eljátszol majd a Piano Day-en: 5 pm a Timeline című albumomról

A Piano Day 2019 budapesti programjairól bővebben: https://www.mupa.hu/programok/piano-day-2019 

Hangolódj a Piano Day-re: Ed Carlsennel!

Hangolódj a Piano Day-re: Ed Carlsennel!

Hangolódj a Piano Day-re: Ed Carlsennel!

Március 29-én minden a zongora körül forog, hiszen idén a Müpa is csatlakozik a Piano Day nevű világméretű kezdeményezéshez! Az egész napos rendezvénysorozaton a koraesti órákban a hangszer három kiváló ismerője hangolja majd rá a közönséget az esti nagykoncertre. Ismerkedjünk meg velük közelebbről: elsőként bemutatjuk Ed Carlsent!

ed.jpegPhoto: Elena Sartorari

Ed Carlsen nem megszokott zongorista. Elég, ha csak azt említjük, hogy igazán csak alig 4 éve kezdett zongorázni, mikor saját gitárkompozícióit átültetve ismerkedett meg a hangszer rejtelmeivel. Ám ezen rövid idő alatt már két nagylemeze is megjelent és több mint 10 millióan streamelték a zenéjét a különféle digitális platformokon. A szardíniai születésű zenész-producer a London College of Musicban szerzett diplomát, ahol a zeneszerzés mellett sound designnal és filmzene-komponálási technikákkal is bővítette kelléktárát - mindez a munkáin is hallatszik. Mesterien keveri a modern klasszikus zene elemeit, főként a zongorát és a vonósokat, a visszafogott elektronikával, alaposan átalakított gitártextúrákkal és ambientes hangtájképekkel. 
Első nagylemeze The Journey Tapes címmel 2016-ban jelent meg, és ahogyan a cím sugallja: tökéletes választás egy hosszabb utazáshoz. A 2017-es Elusive Frames még inkább rétegzett, ambientes hatású, akár saját életünk kísérőzenéjeként is működik. Carlsen amúgy is gyakran merít ihletet barátai és mások életéből, sőt az a fajta komponista, akire valóban bármi hatással lehet, és az élményből akár még a gitárt is megidéző zongoraművek születnek.

A legjobb ötletek akkor pattannak ki a fejemből, amikor nyugalomban vagyok. Számtalan dolog nyújthat inspirációt: egy dal, egy könyv, egy film, egy hangulat, igazából bármi!

Mi pedig most Ed kedvenc zenéi közé leshetünk be, hiszen megosztott velünk néhány különleges dalt. Egyúttal hangolódhatunk is a Piano Day-es koncertjére!

 

  •  A kedvenc dalod dúdolni: The Dear Hunter - Melopomene
  • A dal, ami a legnagyobb hatással volt a zenédre: Choir of Young Believers - Hollow Talk
  • Az első dal, amit megtanultál zongorán: a saját dalom, a Rain 
  • Minden idők kedvenc zongoristája: Chopin
  • A dal, amit bárcsak te írtál volna: Steve Wilson - The Raven that Refused to Sing
  • A dal, amitől újra gyereknek érzed magad: The Beatles - All My Loving
  • A legjobb dal kikapcsolni és relaxálni: A Winged Victory for the Sullen  - Atomos III
  • A dal, aminek a teljes szövegét tudod fejből: Led Zeppelin - Stairway to Heaven
  • A legjobb dal síráshoz: Ólafur Arnalds / Nanna Bryndis Hilmarsdottir: Particles
  • A dal, ami mindig felvidít: Kisamos - Thrown
  • A zenekar, amit bárcsak hallhattál volna élőben, de sosem volt alkalmad: The Beatles
  • A legjobb dal hosszú utazáshoz: Porcupine Tree - Even Less
  • A dal, amit muszáj max hangerőn hallgatni: Muse  - Survival
  • A zongorista, akivel szívesen játszanál duettet : Steven Wilson
  • A legjobb dal ébredéshez: Tycho - Awake
  • A legjobb dal elalváshoz: Max Richter - Space 11
  • A dal, amit sosem unsz meg hallgatni: Vessels - 4AM
  • A kedvenc dalod, amit biztosan eljátszol majd a Piano Day-en: Unfold az Elusive Frames albumról

 
A Piano Day 2019 budapesti programjairól bővebben: https://www.mupa.hu/programok/piano-day-2019 

„Elhiszi nekem, hogy lehet egyszerre szeretni és elutasítani?” – 10 elgondolkodtató idézet Sándor Ivántól

„Elhiszi nekem, hogy lehet egyszerre szeretni és elutasítani?” – 10 elgondolkodtató idézet Sándor Ivántól

„Elhiszi nekem, hogy lehet egyszerre szeretni és elutasítani?” – 10 elgondolkodtató idézet Sándor Ivántól

A kortárs magyar irodalom mestere, kiváló regényíró és egy olyan szép hagyományokkal rendelkező, itthon kihalófélben levő műfaj egyik utolsó színvonalas fenntartója, mint az esszé. Sándor Iván gazdag munkásságának március 18-án szentelnek önálló estet a Müpában, amelyen Fodor Tamás Jászai Mari-díjas színész, rendező és Lukács Miklós cimbalomművész is fellépnek közreműködőként. Az eseményre Sándor Iván egyes műveiből kiemelt, magával ragadó idézettel hangolódunk. 

sandor_ivan.JPG

Sándor Iván megélte a 20. századi történelem legsötétebb időszakait: 1930-ban zsidó család gyermekeként látta meg a napvilágot, a második világháborút sárga csillagos házban, majd gyermekotthonokban, pincékben bujkálva vészelte át.  A Rákosi-korszakban munkaszolgálatra küldték, de még ott, akkor is rendíthetetlenül írt. Saját súlyos tapasztalásai ellenére azonban műveiben nem a krónikás szerepét vállalja magára. „Nem írok történelmi regényt. Az ismétlődő emberi helyzeteket, kelepcéket, létösvényeket keresem a história folyamatosságában” – olvasható legújabb regénye, A hetedik nap (Magvető, 2018) fülszövegében. Regényeiben és esszéiben is nagy szerep jut a tudatábrázolásnak, annak, hogy milyen változásokat okozott a történelem az emberi lélekben.

A József Attila-, Márai- és Kossuth-díjas írót az esszé egyik utolsó, színvonalas fenntartójaként is emlegetik, ötvennél is több megjelent könyvének jelentős hányada esszékötet. Szerb Antal, Bibó István és Halász Gábor örököseként pedig ő is komolyan veszi, hogy az írónak kötelessége az ország ügyeire, mindenkori állapotára reflektálni úgy, hogy közben nem téveszti szem elől a történelem máig fehér foltjait sem. Így kerül érdeklődése középpontjába például a tiszaeszlári per, az 1956-os forradalom utóélete, a rendszerváltás bizakodásai és csalódásai, és egyebek mellett a regény jövője is. Éppen emiatt mindenfajta túlzást mellőzve kijelenthető, hogy a vele való találkozás életre szóló szellemi élmény lehet. Pláne, ha olyan művészek csatlakoznak hozzá, mint Fodor Tamás, Jászai Mari-díjas színész, rendező, és Lukács Miklós cimbalomművész.

Addig is, íme, 10 magával ragadó idézet Sándor Iván méltán ismert műveiből:

"Hosszú az út az emlékezéstől a felejtésig, még hosszabb a felejtéstől az emlékezésig.”
(A hetedik nap)

"Az előítéleteken alapuló közmegvetés légkörében a bélyeges vagy szabadulni próbál megvetettségének okától, vagy még szenvedélyesebben vállalja mindazt, amiért a kiközösítés éri.”
(A vizsgálat iratai)

"Olvasni anyja tanította, de azért úgy olvasott, mint apja, az erdei munkához szokott ember áhítatával, mozdulatlanná dermedt nagy kezeivel tartva a könyvet, mintha egész testi valósága vegyülne el a gondolatokkal, s mikor megpihent, körültekintő mozdulattal úgy helyezte el maga mellett olvasmányát, mint szerszámot, amit használat után fényesre tisztított.”
(A futár)

"Ön még nem találkozott azzal, uram, hogy ahányan vagyunk, annyiféleképpen vádolunk, védekezünk, emlékezünk és felejtünk?”
(A Vanderbilt-jacht hajóorvosa)

"Mi elől menekülök, és hová akarok eljutni, úgy látszik, az is az én terhem, ahonnan jövök és az is, ahová megyek, most már tudom, hogy amit a hozzám tartozó történetekből még nem is ismerek, az is készül rá, hogy egyszer zsák legyen a vállamon.”
(A futár)

"Elhiszi nekem, hogy lehet egyszerre szeretni és elutasítani? Gyűlölni valamit, ami megtörtént és ragaszkodni ahhoz, akivel történt?”
(A Vanderbilt-jacht hajóorvosa)

"Ne méltóztassék engem arra ösztönözni, hogy lehunyt szemmel éljek, ismétlem, sokat szenvedtem, de mondhatom, leginkább akkor, amikor úgy tettem, mintha hülye lennék, és nem vettem tudomást arról, ami velem és embertársaimmal történik.”
(A futár)

"Ő ebben a véres gomolygásban már nem tudott nézni és nem kívánt látni.”
(A 7-es autóbuszon az ókorba – litera.hu)

"Mit jelent az, uram, hogy a múlt velünk van? Mit jelent az, hogy meg kell őriznünk? Hányféle jelentése van az ilyen kérdéseknek? Azt mondja, hogy másképpen látja. Azt mondom, hogy nem akarom látni.”
(A Vanderbilt-jacht hajóorvosa)

Az univerzum, mint metafizikai színtér szűkült be. Nemcsak a bolygók kerültek közelebb. Sok minden, amit metafizikai érzékelés közelíthet meg, az empirikus tapasztalás tárgya lett. A lét titkait az információ tárja elénk, nem a lélek, az erkölcs, a szeretet és a felelősségtudat. Hit, ideológia, eszmetan boldogtalanul egymásba kavarodott, elsősorban nem a bátorság hiányzik a megkülönböztetésükhöz, hanem a világosság az orientációs pontok minősítéséhez. A szó megnevezésből zsivajjá lett, beszélhetünk a szavak vízözönéről, amely ellepi a látomások völgyét is. Az égbolt lejjebb csúszott, de semmivel sem tájékozódunk jobban, sehol egy zug a lét megszólításának csendjéhez…”
(A karnevál harmadik napja)

Buli a föld alatt: 5 dolog, amit nem tudtál a Garázsband Fesztiválról

Buli a föld alatt: 5 dolog, amit nem tudtál a Garázsband Fesztiválról

Buli a föld alatt: 5 dolog, amit nem tudtál a Garázsband Fesztiválról

Mi már tudjuk, hol indítod a fesztiválszezont, és most el is áruljuk a legizgalmasabb részleteket: a Müpa rendhagyó tehetségkutatója, azaz a Garázsband Fesztivál már negyedszer csábít a föld alá egy igazán felejthetetlen bulira. Az ország egyik legmodernebb kulturális központjának mélygarázsában idén is öt feltörekvő fiatal zenekar kap lehetőséget a bemutatkozásra. Ha zenélsz, vésd be a naptáradba a március 6-át – ekkor indul a jelentkezés –, ha pedig nézőként szurkolnál, június 1-jére megvan a programod!

Ott bulizhatsz, ahol máskor soha

Fogadjunk, hogy még sohasem láttad a Müpát úgy, ahogy a Garázsband Fesztiválon lehetőséged nyílik rá! (Hacsak nem voltál már a fesztiválon az elmúlt három évben, amiért piros pont jár.) A nyár első napján olyan részét fedezheted fel ennek a különleges épületnek, ahol máskor sosem rendezünk eseményt: a mélygarázst.  Sőt – ami egyáltalán nem jellemző a Müpára – tánc közben isteni sört kortyolgathatsz menő re-pohárból (mert a környezetünkre is figyelünk ám), ráadásul 5 feltörekvő csapatot hallgathatsz meg, és egy ismert előadó nagykoncertjén is bulizhatsz.

20170526_garazsband_fesztival_c_palyi_zsofia_mupa_3.jpg

© Pályi Zsófia, Müpa

A feszt számokban

A 2016-ban indult fesztiválon idén negyedszer mutathatja meg magát 5 ígéretes csapat. Az utóbbi években több mint 100 zenekar jelentkezett, akik közül 15-en bizonyíthattak a Garázsband színpadán. Tudtad, hogy 1000 ember bulizhat a Müpa mélygarázsában ezen az estén?

Zenekarok, akiknek a karrierjén nagyot lendített a fesztivál

A zsűri és közönség radarja sohasem téved: jól mutatja ezt, hogy a korábbi nyertesek között szép számmal akadnak olyan zenekarok, akik a garázsbandes szereplésük óta már rendszeres fellépői a legnépszerűbb kluboknak és fesztiváloknak. Csak hogy néhányat említsünk: a The Bluebay Foxes 2018 áprilisában Hollandia első számú rockzenekara, a Kensington előtt léphetett fel a Barba Negrában, turnéztak az Ivan & The Parazol előzenekaraként, és tavaly megjelent első nagylemezük is.

A MADRAPUR a 30Y-t vezethette fel, de az Esti Kornéllal is rendszeresen osztoznak a színpadon. A Shaibo tavaly az A38-on mutatta be debütlemezét, korábban pedig így meséltek a Garázsbanddel kapcsolatos élményeikről: „Számunkra a Müpa tényleg egy »kulturális templom«, és ott nyerni elég jó visszaigazolás arra, hogy jó úton haladunk. Nagyon kedves bánásmódban részesültünk, (hangosítás, backstage, riportok), és nagyon jó kapcsolatba kerültünk a többi zenekarral is”.

Hallgass bele az eddigi nyertesek zenéjébe a Spotifyon, és inspirálódj!

 

Mindenki nyer: az is, aki zenél, és az is, aki hallgatja

A Garázsband egyike azoknak a tehetségkutatóknak, ahol valóban mindenki nyertes, aki színpadra állhat. A szakmai zsűri – amely minden évben a Müpában abban az évadban fellépő magyar zenészekből álló össze – ugyanis mindig megfontoltan dönt, és éles szemmel látja meg az igazi tehetséget. A közönség a helyszínen szavazhat is kedvenceire, akik a 40 perces koncert lehetősége mellett így olyan további különdíjakkal gazdagodhatnak, mint a profi fotózás, vagy egy egész nap a Müpa profi hangstúdiójában. Tavaly a Woodstock az Ugaron felajánlásának köszönhetően a MADRAPUR nyert fellépési lehetőséget az Anna and the Barbies előtt, a 2018-as fesztivál-házigazda Firkin pedig az Úrfi zenekarnak tartott személyre szabott exportkurzust. A 2017-es közönségdíjas IDEGEN zenekar saját videoklipet forgathatott a Müpában, érdemes megnézni a végeredményt:

Megvannak az idei zsűritagok, március 6-tól lehet jelentkezni

Bár júniusig még jó párat kell aludni, már ki is derült az idei zsűritagok névsora. 2019-ben Beck Zoli (30Y), Keleti András (colorStar), Kollár-Klemencz László (Kistehén), Leskovics Gábor Lecsó (Pál Utcai Fiúk) és Zságer Balázs (Žagar) mond majd véleményt a következő generációról – de persze sok múlik a közönség szavazatain is.

Március 6-án indul a jelentkezés: a teljes pályázati kiírást a Müpa honlapján találod majd, a jelentkezési lapot is innen tudod letölteni, amit a garazsband@mupa.hu e-mail-címre várunk. Úgyhogy szólj a zenész haveroknak, nehogy lemaradjanak, és persze találkozzunk június 1-jén a Müpa mélygarázsában!

5 inspiráló énekesnő, akinek kalandosabban nem is alakulhatott volna az élete

5 inspiráló énekesnő, akinek kalandosabban nem is alakulhatott volna az élete

5 inspiráló énekesnő, akinek kalandosabban nem is alakulhatott volna az élete

 

5 elragadó énekesnő, 5 különleges sors. Hogy mi a közös bennük? Amellett, hogy kalandos utakon jutottak el a csúcsra, mindannyian fellépnek a Müpában az elkövetkezendő hetekben-hónapokban. Maria Natanson 15 évesen hagyta ott a klasszikus zenei tanulmányait és bevette magát a Kárpátokba, hogy népzenészektől sajátítsa el az autentikus dallamokat, Olga Peretyatko pedig ifjúsági karatebajnokból lett napjaink egyik legnépszerűbb operadívája. Judith Hillt mesébe illő módon választotta ki Michael Jackson és Prince, de Ida Nielsen és Boggie sztorija is hasonlóan izgalmas.

A sikert nem adják ingyen, a tehetség pedig önmagában sokszor nem elég. Erre élő példák az említett énekesnők, akik hosszú és kalandos utat tettek meg, amíg eljutottak a csúcsra.

Nyakig az élet sűrűjében

278c9ba4-cd80-44cb-8889-4ccc57df212f.png

„A hangjának nincsenek gyenge pontjai. Gyanítom, hogy lepaktált az ördöggel”írta a Čači Vorbát 2006-ban megalapító Maria Natansonról egy lengyel kritikus. Az énekes-hegedűs nagyapja nem más, mint a híres kortárs zeneszerző, a lengyel zeneterápia úttörője, Tadeusz Natanson, ennek ellenére mindössze 15 évesen maga mögött hagyta családját és klasszikus zenei tanulmányait, hogy a Kárpátokban elsajátítsa a térség, illetve a cigányok autentikus zenéjét. A helyi népzenészekkel közös muzsikálásoknak köszönhetően dalok százait tanulta meg a legkülönbözőbb dialektusokban, sőt fél évig a Kałe Bała zenekar cigány zenészeivel élt és utazott. Az ez idő alatt szerzett élmények eredményeként egészen különleges saját stílust teremtett, amely a romániai és balkáni cigányzene mellett a lengyel falusi muzsikából, a jazzből és a kortárs klasszikus zenéből táplálkozik.

Maria nem roma, de cigánynyelven írja dalait, amelyekből három nagysikerű albumot készített – ezek egyöntetűen levették a lábukról a német és lengyel lemezkritikusokat. Akárcsak a közönséget, hiszen több mint 20 országban turnézott. A tradicionális hangszerek fontos elemei az általa megálmodott különleges hangzásvilágnak: a magyar brácsától kezdve a török kemencén, a görög buzukin és a román kobzán át a közel-keleti darbukáig. Zenekarát, a Čači Vorbát a Dupla W sorozat keretében a Csángállóval egy estén hallhatjuk május 31-én.

Ifjúsági karatebajnokból operadíva

olga_alikhan_photography_3.jpg

Kevesen tudják napjaink egyik legünnepeltebb operadívájáról, Olga Peretyatkóról, hogy egy atomerőmű közelében nőtt fel, ráadásul ifjúsági karatebajnok volt. 7 évesen anyjával az akkori Leningrádból a litván Snečkusba (ma Visaginas) költözött, ahol nem sokkal korábban nyitották meg az atomerőművet. 1995 közepén visszatért (akkor már) Szentpétervárra, ahol apja révén szinte a Mariinszkij Színházban nőtt fel – ő ma is a dalszínház kórusában énekel. Egy interjúban elmesélte: sokkal nagyobb terjedelmű hangja volt, mint a legtöbb kezdőnek. „Mindenki azt hitte, mezzoszoprán vagyok, arról álmodtam, hogy egyszer Carment énekelhetek”. Ez végül nem valósulhatott meg, hiszen 2000-ben magánórákra kezdett járni a Mariinszkij szopránjához, Larisa Gogolevskayához, aki egyenesen nonszensznek nevezte, hogy mezzoszoprán legyen.

A Papagenónak elmondta: 2002-ben, 22 évesen hagyta el először Oroszországot, hogy Berlinbe utazhasson egy meghallgatásra. Se pénze, se ismerősei nem voltak, élete legnehezebb döntésének nevezte az utat, de nem bánta meg. „Találkoztam egy csodálatos tanárral, aki a gyermekkari alt hangomból szinte pillanatok alatt ragyogó szopránt faragott. Három évvel később már a Hamburgi Operastúdióban találtam magam” – tette hozzá. Pályájának fontos mozzanata, amikor 20 percet kapott Plácido Domingótól, hogy énekeljen neki. Nem okozott csalódást: a mester meghívta a mindössze néhány hónappal később megrendezett 2007-es Operalia versenyre, ahol végül a második helyen végzett. Azóta a világ legnagyobb operaházainak rendszeres vendége, február 26-án pedig a Müpába hozza el kedvenc áriáit, amelyek között akadnak majd kevésbé ismertek is.

Világsztárok múzsája, aki hamarosan maga is csillaggá válik

190418_judith_hill_002.jpg

Judith Hill egyszerre gyönyörű és tehetséges, alázatos és elszánt: a tökéletes sztáralapanyag, akinek mégis hosszú éveket kellett várnia, hogy megkapja a kiérdemelt reflektorfényt. A bársonyos hangú soulénekesnő már-már meseszerű történetének kulcsmozzanata, hogy két megasztár, Michael Jackson és Prince egymástól függetlenül figyelt fel rá, és vette a szárnyai alá. Judith már kiskorától vénásan kapta a zene szeretetét japán zongorista édesanyjától és afroamerikai édesapjától, akik egy funkzenekarban játszottak együtt. Kivételes muzikalitásáról tanúskodik, hogy mindössze 4 évesen írta első dalát. Miután diplomát szerzett zeneszerzésből a kaliforniai Biola egyetemen, 2007-ben Franciaországba utazott, hogy együtt dolgozzon a francia énekessel, Michel Polnareff-fel.

Vokalistaként számtalan sztár mellett bizonyított Stevie Wondertől Anastacián át Robbie Williamsig, élete nagy lehetőségét azonban Michael Jacksonnak köszönheti. A pop királya ugyanis őt választotta ki, hogy 2009-re tervezett utolsó nagy turnéja, a This Is It keretében elénekelje vele egyik legnagyobb slágerét, az I Just Can’t Stop Loving You-t. Az énekes váratlan halála miatt ez sajnos nem valósulhatott meg, Hill viszont mégsem az elmaradt lehetőséget, hanem példaképét gyászolta. Méltó búcsúját Michael Jacksontól az egész világ végigkövethette: ő énekelte el ugyanis a legenda tiszteletére rendezett megemlékezésen a  Heal the Worldöt. 2013-ban felbukkant a világ legnépszerűbb háttérénekeseinek történetét bemutató 20 Feet from Stardom című, Oscar- és Grammy-díjas dokumentumfilmben, és ugyanebben az évben a legjobb nyolc közé jutott az amerikai The Voice tehetségkutatóban Adam Levine csapatának tagjaként. Sőt, miután egy interjúban azt mondta, hogy szívesen dolgozna Prince-szel, az énekes személyesen hívta fel, és végül nála készíthette el első lemezét is. Április 18-án eddigi legizgalmasabb slágereivel és új, Golden Child című albumával érkezik a Müpába.

Akire Prince a MySpace-en figyelt fel 

ida_nielsen-12_kopie_egesz_oldal.jpg

A következő hónapok müpás fellépői közül nem csak Judith Hillt fűzik szoros szálak Prince-hez. Ida Nielsen 2010 és 2016 között volt a zenész-producer állandó basszusgitárosa, és azóta énekesnőként is szép sikereket tudhat maga mögött. Nielsen a dán kisvárosban, Aarhusban nőtt fel,  a zenei pályafutása pedig egészen korán, egy szerencsés véletlennek köszönhetően indult: az iskolakórusban néhány társa megkérte, hogy helyettesítse a basszusgitárost a zenekarukban. Bevallása szerint a korai időszakban Marcus Miller, Mark King, Larry Graham, Bootsy Collins és Victor Wooten voltak rá a legnagyobb hatással.

A zeneakadémia elvégzése után több zenekarban is játszott, még elektronikus vonalon is tett egy kirándulást, majd a belga-afrikai Zap Mamával körbeturnézta Európát. A 2000-es évek második felében aztán úgy döntött, ideje megalkotnia a saját zenéjét, és egy igazi funkalbummal rukkolt elő (Marmelade). Sokáig tanított is, de végül Koppenhágába költözött, hogy csak és kizárólag a zenélésre tudjon koncentrálni. „Ez után három hónappal hívott fel Prince” – mesélte. A zenész állítólag a MySpace-en figyelt fel egy Idáról készült felvételre. Nem sokkal később már együtt jammeltek, aminek a végén Prince nemes egyszerűséggel csak annyit mondott: „Oké, jössz velem a turnéra”. Ida a The New Power Generation mellett Prince másik zenekarában, a 3rd Eye Girlben is játszott. 2018 őszén jelentette meg Time 2 Stop Worrying (bout the weird stuff) című, az oldschool funkot a nu soullal és a hiphoppal ötvöző lemezét, amiről garantáltan hallhatunk majd dalokat május 3-án.

Mesébe illő utazás Csepeltől a világhírig

boggie_trokan_nora.jpg

Végül, de nem utolsósorban egy kiváló hazai énekesnő története is helyet kapott válogatásunkban, hiszen Csemer Boglárka, Boggie élete – saját szavaival élve szintén nem nélkülözi a mesebeli elemeket. Csepeli munkáscsaládból származik, de a szülei soha nem féltették az énekesi pályától. „Apukám szinte minden koncertemre eljött, és kezdetben elégedetlen volt azzal, hogy csak kis bárokban, kávézókban énekelek, izgatottan várta a nagy »berobbanást«. Sajnos ő éppen az előtt halt meg, hogy az igazán nagy sikereimet megérhette volna” – mondta a Képmásnak adott interjújában. 2011 októberében viszont még ott volt a Jazzy Dalverseny díjátadóján a Müpában, ahol lánya Japánkert című dala szakmai különdíjat kapott.

Első albuma egy nagylelkű felajánlásnak köszönhetően jelenhetett meg: egyszer csak felhívta egy rajongója, hogy kifizetett nekik 100 óra stúdiót. „Elképesztő ez a sztori, de az egész életemre jellemzőek a segítő emberek” – tette hozzá. Ehhez az albumhoz készült a Parfüm című dal is, aminek különleges klipje – Boggie arcát látszólag élőben photoshopolják – az egész világon hatalmas figyelmet kapott, és az egyik legnézettebb videó volt 2014 decemberében.

2015-ben ő nyerte meg A Dal című versenyt, és így ő képviselhette Magyarországot az Eurovíziós Dalfesztiválon. 2018-ban a világ egyik legjelentősebb zenei showcase fesztiválján, az SXSW-en is szerepelhetett Texasban. Június 24-i koncertje olyan lesz, mint ő maga: varázslatos.

Ha kíváncsi vagy a Müpa női előadóinak legnépszerűbb zenéire, hallgasd meg az alábbi két playlistet: 

20 kérdés / 1 playlist: Párniczky András

20 kérdés / 1 playlist: Párniczky András

20 kérdés / 1 playlist: Párniczky András

Az idei Jazz Showcase egyik legjobban várt koncertje Párniczky András és kvartettjének február 8-i fellépése, akik legújabb, Bartók Electrified című albumukat mutatják be a közönségnek olyan neves külföldi jazz-zenészek társaságában, mint a portugál bőgős, Carlos Bica és az ECHO Jazz-díjas dobos, Dejan Terzić. Addig is, a koncertre hangolódva hallgasd meg a gitárművész, együttesvezető Párniczky András kedvenceit!

20190208_parniczky_quartet.JPG

A dal, amit szívesen dúdolgatsz: Varga Ferenc 'Csipás' – Legényes

A dal, ami eddig a legnagyobb hatással volt rád: Dresch Mihály – Bánat, bánat

Első szám, amit megtanultál gitáron: Carlos Santana – Black Magic Women

Első jazz standard, amit játszottál: John Coltrane – Bessie's Blues

A legjobb filmzene, amit valaha hallottál: Jim Jarmush/Neil Young – Dead Man

A legjobb dal dugóban araszoláshoz: Pharoah Sanders – Moon Child

A legjobb mainstream felvétel: Bill Evans Trio – It Could Happen to You

A legjobb jazzrock darab: Miles Davis – Bitches Brew

A legjobb postbop felvétel: Ari Hoenig - Lines of Oppression

A dal, amit mintha a te életedről írtak volna: Cimbali - Megyek az úton lefelé

Kedvenc klasszikus zene: Bartók Béla - Kontrasztok

Legjobb népzene ihletésű jazz: Dejan Terzic Underground – Balkan Roundtrip

Egy dal esküvőre: Abe Schwartz – Chuhen Tantz

Ha ezt a dalt hallod, újra gyereknek érzed magad: Tintin soundtrack

A dal, amit bárcsak te írtál volna: J.S. Bach – Chaconne Tombeau

Kedvenc európai jazz felvétel: Carlos Bica and Azul – Azul é o mar

A dal, amire nem tudsz nem táncolni: Human Feel – After the Fact

A szám, ami megunhatatlan: Kurt Rosenwinkel - Chords

A kedvenc jazz-zenéd, ami mindig inspirál: Paul Motian – Garden of Eden

A kedvenc dal, ami a Párniczky Quartettel elhangzik a Müpában: Medvetánc