Ismerd meg! - Middlemist Red

Ismerd meg! - Middlemist Red

Ismerd meg! - Middlemist Red

Ismerd meg az idei Hey, June! fellépőit

A Müpa 2005-ös megnyitása óta minden júniusban az egyik fénypontot jelentő sorozata, a Hey, June! idén rendhagyó módon köszönti majd a nyarat. Az egyszeri, máshol nem látható produkciók idén sem maradnak el, de a Müpa széksorai helyett otthon, a fotelban vagy a kerti széken ülve, online élvezhetik a nézők. Ismerjük is meg az idei sorozat főszereplőit!

210426_middlemist_red_and_the_wild_bunch_orchestra_munkacim_middlemist_red_c_wanda_martin_04_mmr_by_wandamartin.jpgFotó: Wanda Martin

Kik ők?

A 2012 végén alakult együttesről tagjai a Kőbányai Zenesuli gólyatáborában találtak egymásra, A hatvanas évek pszichedeliáját a beattel ötvöző, egyedi hangzásvilágú dalaik hamar kiemelték őket a tömegből, és rövid idő alatt szinte az összes jelentős fővárosi klubszínpadon megfordultak. Tehetségükre nem csak itthon, hanem külföldön is felfigyeltek, a Deezer francia streaming szolgáltató 182 ország zenekarai közül választotta be őket Young Guns című programjának legígéretesebb négyese közé, akik közül végül a hallgatók szavazata alapján a srácok kerültek ki győztesen.

Honnan ismerhetem őket?

Még meg sem jelent az első nagylemezük, amikor az Index tehetségkutatójának fődíjasaként felléphettek a Szigeten, egy évvel később pedig a NAGY-SZÍN-PAD legjobb kilenc bandája közt versenyezhettek a szavazatokért. Majdnem 10 évvel és három lemezzel később pedig a Middlemist Red már bejáratott név a hazai klubhelyszíneken és fesztiválokon. Számos teltházas koncert az A38 Hajón, az Akváriumban, a Budapest Parkban, itthon és külföldön – magabiztosan állíthatjuk, hogy a srácok az elmúlt évtized egyik legjelentősebb magyar zenekarává nőtték ki magukat.

Mit hallgassak meg tőlük?

Mivel a koncert tematikája a tavaly decemberben megjelent harmadik nagylemez köré, a The Other Side of Nowhere köré épül, mindenképp ajánljuk meghallgatásra. De ne maradjon ki a debütáló albumról a Multicolored Drive vagy az Aanimal se. Szokás szerint segítünk egy Spotify-playlisttel.

Miért lesz különleges a Hey, June! koncert?

A harmadik nagylemezt bemutató koncert egy képzeletbeli westernfilm narratíváját fogja követni. A korábbi két korongon megszokott, kissé elszállós, lebegő zenei világ ezúttal markánsabb elektronikus és népzenei ízekkel gazdagodott. A dalok az Erős Márton által vezetett, erre az alkalomra összeálló The Wild Bunch Orchestrával kiegészülve pedig még grandiózusabban szólalnak majd meg.

210426_middlemist_red_and_the_wild_bunch_orchestra_munkacim_middlemist_red_c_wanda_martin_05_mmr_by_wandamartin.jpgFotó: Wanda Martin

Mikor? Hol?

Június 7-én, hétfőn este 20 órától keresd a Müpa Home Live közvetítést a Müpa honlapján, YouTube-csatornáján és Facebook-oldalán

Ismerd meg! - Mongooz And The Magnet

Ismerd meg! - Mongooz And The Magnet

Ismerd meg! - Mongooz And The Magnet

Ismerd meg! – Mongooz and the Magnet

A Müpa 2005-ös megnyitása óta minden júniusban az egyik fénypontot jelentő sorozata, a Hey, June! idén rendhagyó módon köszönti majd a nyarat. Az egyszeri, máshol nem látható produkciók idén sem maradnak el, de a Müpa széksorai helyett otthon, a fotelban vagy a kerti széken ülve, online élvezhetik a nézők. Ismerjük is meg az idei sorozat főszereplőit!

210608_hey_june_mongooz_and_the_magnet_presents_organic_and8652_electric_mongooz_and_the_magnet_piktogram_c_mongooz-mupa-v2-2000px_ezt_szeretnek_a_honlapra.png

Kik ő?

Gondoltad volna, hogy Magyarország egyik legmultikultibb zenekara a Pécsi Tudományegyetem Orvostudományi Karáról indult? Az eredetileg trió felállásban zenélő együttest 2014-ben alapította az ír Ian O’Sullivan nagybőgős és a norvég Magnus Måløy énekes-gitáros. Miután az eredeti dobosuk hazaköltözött Svédországba, csatlakozott hozzájuk a dobos-hangmérnök Imre Gábor, akit egyébként a helyi kocsma pultosa ajánlott O’Sullivannek. A csapat felállása azóta változott, a dobok mögött egy ideje már Háló Gergő ül, és tavaly óta a létszám is bővült.  Csíki Áron a billentyűk mögött javította a hazai zenészek arányát a bandában.

Honnan ismerhetem őket?

Alig egy évvel a megalakulásuk után egészen a döntőig meneteltek a 444 és a YouTube közös tehetségkutatóján, a Ki Mit Tube-on és a Hangfoglaláson is második helyezést értek el.  2016-ban pedig bejutottak a NAGY-SZÍN-PAD 12 legjobb előadója közé is. Felléptek a Sziget Fesztivál Európa Színpadán, az Exit Festivalon és meghívást kaptak az Észak- és Dél-Korea határán megrendezett DMZ Peace Train fesztiválra is.

Mit hallgassak meg tőlük?

A 2019 végén megjelent people=people kislemezt mindenképp, hiszen a 3 év hallgatás után kiadott kislemez bitang erősre sikeredett. A szülő-gyermek viszonyról, a szeretteinkkel való érintkezésről szólnak dalok pedig az elmúlt év eseményeinek tükrében igencsak aktuálisak. De tematikus Spotify-listánkra korábbi slágerek is felkerültek: helyett kapott a señorita, és egy másik Hey, June! fellépővel, Beck Zolival közösen készített Elköltöző is. 

Miért lesz különleges a Hey, June! koncert?

A müpás koncerten a fiúk egy eddig nem ismert oldalukat mutatják majd meg: az eddig megszokott blues-os groove-os Hendrix-pop helyett a zenekar legnépszerűbb dalai akusztikus hangszerelésben, szintetikus hangzással ötvözve szólalnak majd meg. Az este különleges vendégeiként többek között iamyank, Novai Gábor (Mörk) és Boros Levente (The Qualitons) is színpadra lépnek majd.

158679094_163603558910677_2130298113155357190_n.jpgForrás: Facebook.com/mongoozandthemagnet 

Mikor? Hol?

Június 6-én, vasárnap este 20 órától keresd a Müpa Home Live közvetítést a Müpa honlapjánYouTube-csatornáján és Facebook-oldalán

Ismerd meg! - OHNODY

Ismerd meg! - OHNODY

Ismerd meg! - OHNODY

Ismerd meg az idei Hey, June! fellépőit

A Müpa 2005-ös megnyitása óta minden júniusban az egyik fénypontot jelentő sorozata, a Hey, June! idén rendhagyó módon köszönti majd a nyarat. Az egyszeri, máshol nem látható produkciók most sem maradnak el, de a Müpa széksorai helyett otthon, a fotelban vagy a kerti széken ülve, online élvezhetik a koncerteket a nézők. Ismerjük is meg az idei sorozat főszereplőit!

ohnody_2.jpg

Ki ő?

Az OHNODY művésznév mögött nem más bújik meg, mint a székesfehérvári születésű énekesnő, Hegyi Dóri. A még mindig nagyon fiatal énekesnő tehetsége több fronton is megmutatkozik, hiszen nemcsak fenomenális hangja van, de zenét és dalszövegeket is ír, zongorázik és gitározik is. 2011-ben Walesbe költözött, ahol kitűnő eredménnyel és zeneszerzői kitüntetéssel diplomázott a Cardiff University populáris zene szakán. 5 évvel később tért vissza az országba, ám ekkor sem tétlenkedett. Itthon beiratkozott egy zenei producer-képzésre, emellett a MOME design- és művészetmenedzsment szakára is felvették. 2020-ban pedig Junior Artisjus-díjjal ismerték el egyedi szerzői teljesítményét.

Honnan ismerhetem?

Ha a nevét nem is, de a hangját biztosan ismered, ha máshonnan nem is, Belau- vagy mïus- vagy éppen az iamyank-kollaborációiból. 2018-ban jelent meg érzékeny és melankolikus kislemeze, a 4 számot tartalmazó Nude című album, ami az érzelmi feszültségek és a szerelem témáit járja körül. Az angol nyelvű EP után tavaly megjelent első magyar nyelvű lemeze, az Egy igaz szerelem, amelyen a Magashegyi Undergroundból ismert Fodor Máriusz és a Mary Popkids énekes-gitárosa, Kama működött közre.

ohnody.jpgFotó: Hering Orsolya

Mit hallgassak meg tőle?

Dóri saját bevallása szerint mindig koncepciókban gondolkodik, így született az Egy igaz szerelem is. Az album 7 dala a szerelem 7 különböző szakaszát mutatja be, és erre utalnak a dalcímek is: vágyakozás, felismerés, elmúlás, elengedés, feldolgozás, újrakezdés, megoldás. Éppen ezért, ha ránk hallgatsz, elejétől a végéig meghallgatod az lemezt. De persze készítettünk egy Spotify-listát is, a biztonság kedvéért!

Miért lesz különleges a Hey, June! koncert?

Míg a lemez a szerelem és a megismerkedés fázisait mutatta be, a Bábel lelkei alcímet kapott koncerten a verbális kommunikáció korlátairól fog szólni, illetve arról, hogy milyen nehéz dolog a tiszta érzelmeket szavakba önteni.  Tovább fokozza a bábeli hangulatot, hogy a dalok nemcsak magyarul, hanem számos más nyelven is elhangzanak majd – többek közt olyanokon is, amelyeket Dóri nem is beszél. Az egészet pedig Jurák Bettina táncművész koreográfiája teszi majd teljessé.

189554279_1385774411822625_5003119406301351380_n.jpgFotó: Halász Jácint

Mikor? Hol?

Június 5-én, szombaton 20 órától keresd a Müpa Home Live közvetítést a Müpa honlapján, YouTube-csatornáján és Facebook-oldalán

Ismerd meg! - Beck Zoli

Ismerd meg! - Beck Zoli

Ismerd meg! - Beck Zoli

Ismerd meg az idei Hey, June! fellépőit

A Müpa 2005-ös megnyitása óta minden júniusban az egyik fénypontot jelentő sorozata, a Hey, June! idén rendhagyó módon köszönti majd a nyarat. Az egyszeri, máshol nem látható produkciók most sem maradnak el, de a Müpa széksorai helyett otthon, a fotelban vagy a kerti széken ülve, online élvezhetik a koncerteket a nézők. Ismerjük is meg az idei sorozat főszereplőit!

 210621_and8222_hey_juneand8221_beck_zoli_a_nemzedek_nelkuli_ember_munkacim_beck_zoltan_c_beck_nne_2.jpg

Ki ő?

A devecseri születésű Beck Zoli magyar nyelv és irodalom, illetve tanító szakon szerzett diplomát a szombathelyi főiskolán, majd ugyancsak magyar nyelv és irodalom szakon a Pécsi Tudományegyetemet is elvégezte, ahol irodalom- és kultúratudományokból szerezte doktori fokozatát. Jelenleg is a Pécsi Tudományegyetem Romológia és Nevelésszociológia tanszékének adjunktusa. 2000-ben öccsével alapította meg a mára a magyar könnyűzene ikonikussá vált zenekarát, a 30Y-t. A zenekar az elmúlt 20 évben tíz albumot adott ki, és 2012-ben az MTV EMA Worldwide Act díjat is. Dalszerzőként és szövegíróként pedig többek közt a Magashegyi Underground és az Óriás több dala is az ő keze munkáját dicséri.

Honnan ismerhetem?

Ha zenerajongó vagy, a 30Y koncertjeiről biztosan ismerős lehet, hiszen nemcsak frontembere, de alapító tagja is a 20 éves pécsi zenekarnak. De találkozhattál Zoli nevével a Rájátszás esteken is, ahol kortárs költők, írók (Erdős Virág, Háy János, Karafiáth Orsolya stb.) és popzenészek (Beck Zoltán, Szűcs Krisztián, Kollár-Klemencz László stb.) működnek együtt és adják elő egymás verseit és költeményeit. Sőt! Rendszeresen publikál hazai és külföldi folyóiratokban, 2004-ben pedig első saját könyve is megjelent Lehetséges cigány irodalom címmel. 

Mit hallgassak meg tőle?

Erősen ajánljuk a 30Y eddig megjelent összes albumát, hiszen a zenekar 20 éves történelmében akadt jópár sláger, de a Bogozd Ki és a Csönded vagyok mindenképp meghallgatandó, ahogy a Nincs mese is kötelező. A könnyebbség kedvéért összeállítottunk egy Spotify-listát, ahol minden fontos dalt megtalálsz.

Miért lesz különleges a Hey, June! koncert?

A 2019 szeptemberében debütáló A nemzedék nélküli ember című, monológokkal és sztorikkal tűzdelt színdarab egyfajta önvallomás, amelyet személyes hangvételű történetek és dalok alkotnak. A 21 dalból álló szólóest számtalan sikeres fellépés után most lesz utoljára látható és hallható színpadon. Nem érdemes kihagyni!

210621_and8222_hey_juneand8221_beck_zoli_a_nemzedek_nelkuli_ember_munkacim_beck_zoltan_c_beck_nne_3.jpg

Mikor? Hol?

Június 4-én, pénteken 20 órától keresd a Müpa Home Live közvetítést a Müpa honlapján, YouTube-csatornáján és Facebook-oldalán

 

2021/5/31 : mupa 1 komment
Tánclépésben a Föld körül – 5 együttes a világ minden részéről, aki fellépett a Müpában

Tánclépésben a Föld körül – 5 együttes a világ minden részéről, aki fellépett a Müpában

Tánclépésben a Föld körül – 5 együttes a világ minden részéről, aki fellépett a Müpában

A tánc a zene mellett az egyik olyan kommunikációs forma, amelyet nem korlátoz sem országhatár, sem nyelvtudás. Amikor a táncosok a színpadra lépnek, érkezzenek a világ bármely pontjáról, egy nyelvet beszélnek a közönséggel. Az elmúlt tizenhat év során számos ország társulatát köszönthettük a Müpában, ezekből idézünk fel most néhányat.

 2017-2018_o_sz_171123_dance_theatre_of_harlem_szinpompas_harlem_kicsi_palyizsofi_171123_harlem_003.jpg

A Dance Theatre of Harlem táncosai le sem tagadhatták volna, mennyire élvezték a fellépést
Fotó: Pályi Zsófia

A feltörekvő ifjúság Hollandiából – Nederlands Dans Theater 2

A Nederlands Dans Theater a világ vezető kortárstánc-együttese, amelynek repertoárjába 1959-es alapítása óta hatszáznál is több produkció került már be. Szinte nincs olyan koreográfus, aki ne fordult volna meg a holland társulatnál: Jiří Kylián, Hans van Manen, Johan Inger, Alexander Ekman, Sharon Eyal és Gai Behar csak pár név közülük.

Az együttes 1978-ban eredetileg De Springplank, azaz Ugródeszka névre keresztelt tagozata azzal a céllal jött létre, hogy a fiatal tehetségeket összegyűjtve kineveljék az NDT soron következő generációját. A mára már csak NDT2-ként ismert csapat saját repertoárral büszkélkedhet, és a „nagyokhoz” hasonlóan járják a világot, felkészülve a professzionális táncoslétre. 2015-ös európai turnéjukat Budapesten indították, ahol négy koreográfiából összeállított estjükkel varázsolták el a Fesztivál Színház közönségét.

Az NDT2  négy koreográfiából álló előadással érkezett a Fesztivál Színházba
Fotó: Kotshcy Gábor

 

Az orosz hagyományok megújítói – Mihajlovszkij Balett

Ha balett, akkor szinte kivétel nélkül mindenki Oroszországra asszociál először, hiszen Moszkva és Szentpétervár a legnevesebb balett-társulatok otthona. Utóbbi városból érkezett 2016-ban Budapestre a több mint nyolcvanesztendős múltra visszatekintő Mihajlovszkij Balett is. A tradicionális orosz tánckultúrát és az innovatív szemléletű mozgásművészetet ötvöző együttes három részből álló előadását az együttes művészeti vezetője és rezidens koreográfusa, az NDT egykori táncosa és későbbi koreográfusa, Nacho Duato álmodta meg.

 A Mihajlovszkij Balett háromrészes előadását az egykori NDT táncos, Nacho Duato koreografálta.
Fotó: Hrotkó Bálint

 

Kína szupersztár táncosnője – Wang Yabin és a Yabin Studio

Felejthetetlen élménnyel távoztak azok, akik részesei lehettek a Yabin Studio 2016-os The Moon Opera című előadásának. A kínai író, Bi Feiyu azonos című regényének színpadi adaptációja egy operaénekesnő tragikus sorsát meséli el. A táncos-koreográfus Wang Yabin a kínai táncművészet kiemelkedő tehetsége, aki tökéletes harmóniában olvasztja egybe a modern és a tradicionális tánc elemeit. Érzelmek széles skáláját jelenítette meg a színpadon: szerelem, féltékenység, tehetség és elutasítottság kettősége egyaránt jelen volt mozdulataiban.

Wang Yabin és társulata csodálatos előadását 2016-ban láthatták a nézők
Fotó: Pályi Zsófia 

 

A kulturális stigmákat eltörlők – Dance Theatre of Harlem

2017-es európai turnéja során Magyarországon a Müpában lépett fel először a 20. század úttörőjének számító Dance Theatre of Harlem, amely kisebb-nagyobb megszakításokkal idestova fél évszázada képviseli az egyediséget és a sokszínűséget. 1956-ban Arthur Mitchell balett-történelmet írt, amikor mindössze 22 évesen, első afroamerikai táncosként a New York City Ballet vezető táncosa lett. 13 évvel később, 1969-ben újabb fejezetet nyitott a tánctörténelemben, amikor megalapította a világ első „fekete” balettiskoláját és -társulatát.

A Dance Theatre of Harlem táncosai energiájukkal szinte felrobbantották a Fesztivál Színház színpadát.
Fotó: Pályi Zsófia, Kotschy Gábor

 

Az együttes ars poeticája azóta sem változott – utat mutatni és lehetőséget adni egy kihívásokkal küzdő társadalmi rétegnek, hogy az ott megszerzett készségeket ne csak a tánc világában, de az életben is tudják hasznosítani. A Fesztivál Színházban két este során nyolc különböző műben mutatták meg, hogy a táncban sem számít a bőrszín.


Alison Stroming, a Dance Theatre of Harlem balerinája végigvideózta a társulat európai turnéját, amelyből a budapesti fellépés sem maradhatott ki!

 

A vertikális tánc úttörői – Bandaloop

A tánc egy igencsak extrém formáját választotta az oaklandi Bandaloop, akik a színpad helyett felhőkarcolók tükörsima üvegfelületein, múzeumok falán, hatalmas hídpilléreken és 700 méter magas sziklákról elrugaszkodva a Yosemite Nemzeti Parkban táncolnak. 2017-ben már bevették a magyar fővárost, 2019-ben azonban egy tőlük szokatlan produkcióval tértek vissza Budapestre.

A Bandaloop félelmet nem ismerő akrobata-táncosai a Fesztivál Színház mellett a Müpa homlokzatát is körbetáncolták
Fotó: Hrotkó Bálint, Posztós János

A legendás orosz zeneszerző, Prokofjev unokájával közösen létrehozott előadásban a főszereplő kötél nemcsak fizikai, de metaforikus értelemben is a kapcsolatok, az összetartozás, a szakítás, a megfékezés és a felszabadítás megjelenítője. Persze nem bújtak ki teljesen a bőrükből, és mielőtt a Fesztivál Színház szó szerint minden felületét körbetáncolták, a Müpa külső homlokzatán függve ejtették ámulatba a tavaszi hideg ellenére is több száz fős tömeget, amely szájtátva bámulta a falon pillekönnyen libbenő táncosokat.  

Orgona – nem csak anyák napjára

Orgona – nem csak anyák napjára

Orgona – nem csak anyák napjára

Nincs még egy olyan monumentális és összetett, ráadásul szerte a világon kedvelt hangszer, mint az orgona. A hangszerek királynőjének története a messzi múltba nyúlik vissza, hiszen elődeiről, kezdetleges változatairól már ókori szövegekben is találni említést, ugyanakkor elmondható, hogy az orgonamuzsika iránt ma is töretlen a lelkesedés. A Müpa orgonája ugyan még csak 15 éves, de eddigi története alatt a legkiválóbb muzsikusok hangversenyein szerepelt, és máris igen gazdag történelemmel büszkélkedhet, amelyből a jeles évforduló alkalmából ti is ízelítőt kaphattok május 1-jén, egy többórás műsorfolyam keretében!

mupa_orgona_c_nagy_attila.jpg

Fotó: A Müpa orgonája © Posztós János

 Ez az orgona az az orgona?

Nem lenne teljesen elrugaszkodott gondolat, ha azt feltételeznénk, hogy az anyák napján átnyújtott virág és a hangszer elnevezésének van némi köze egymáshoz. Ez a kérdés természetesen a nyelvészek egy csoportját is meglehetősen foglalkoztatta, és a szakirodalom többféle összefüggést is jegyez, például a növény vesszőjéből készíthető sípforma és a hangszer sípjai közötti hasonlóságot. Ugyanakkor betonbiztos összefüggést és megdönthetetlen bizonyítékokat nem tártak fel az etimológusok, így csak találgathatunk, de ez semmit nem von le sem a hangszer, sem az illatos csokrok értékéből.

 A kezdetek

Az orgonát már antik szövegekben, egyebek mellett a Biblia egyik ószövetségi könyvében is említik, az instrumentum latin eredetű nevét pedig a 15. századi magyar nyelvemlékeink őrzik. Bizony, az első fennmaradt, magyarul íródott könyvben, a Jókai-kódexben is megtalálható ez a szó egy Szent Kláráról szóló történet leírásában, de a Huszita Bibliában, a Bécsi kódexben is szerepel, és a 15. század második felében keletkezett, Kinizsi Pálné imádságoskönyve néven ismert kötetben is felbukkant, méghozzá a 150. zsoltárban: „Dicsérjétek őtet lanthúrokban és orgonában.”

Az ókorban közkedvelt volt a ma ismert hangszer elődje, a víziorgona (más néven hidraulisz), vagyis a legrégebbi hangszer, amelyen billentyűzet segítségével lehetett játszani, a 2. században pedig már az úgynevezett légfújtatós orgona is szélesebb körben elterjedt. És ha már itt tartunk, hazánkban, közelebbről Aquincumban található a világ egyetlen, hellyel-közzel épen megmaradt antik orgonája.

aquincumi_viziorgona_c_obudaianziksz.jpg

Fotó: Az aquincumi viziorgona darabjai © Óbudai Anziksz

Bár az orgona mint hangszer sokáig szórakoztató célokat szolgált, a 300-as években megkezdődött folyamat eredményeképp lassan, de biztosan a templomokba „szorult”. Ezzel megkezdődhetett a szerkezet robbanásszerű fejlődése is, amelyet a kereszténység gyors terjedése tovább segített. De hogy került a keresztény liturgiába ez az évezredes múlttal rendelkező hangszer?

A választ Szigeti Kilián adja meg: „Az ókori görög-római birodalomban az orgona részben szórakoztató hangszer volt, részben a császári bevonulások kísérő hangszere. Bár világi jellegű hangszer volt, de ha a császár egyházi szertartáson működött közre, vagy vonult be, az orgona akkor is felhangzott. Így része lett a császári szertartásoknak. Mivel pedig a császári udvar rituális szokásai fokozatosan átmentek a liturgiába (tömjénezés, fáklya-gyertya, ruhák, vonulások, trónusok stb.), így az orgona is lassan rituális hangszer lett. Elsősorban reprezentatív, császári vagy püspöki (pápai) tekintély emelésére, tehát insigniaként szerepelt. Rómában ez igen nagy valószínűség szerint Vitalianus pápa (657-672) idején történt meg."

A 15. század elejére a templomi orgonáknak két alapvető típusa alakult ki, a karzaton álló, úgynevezett Blockwerk, amely grandiózus méretei okán helyhez kötött hangszerként állt, a másik a kisebb méretű pozitívorgona, amelyet mindig oda tudtak állítani, ahol épp szükség volt rá. A következő időszakban a hangszer hatalmas fejlődésen esett át az orgonaépítő szerzeteseknek és mestereknek köszönhetően, munkájuk nyomán pedig megszületett a többmanuálos orgona, amely aztán évszázadokon át meghatározó lett az orgonaépítészetben.

 A Müpa királynője

A Bartók Béla Nemzeti Hangversenyteremben áll a világ egyik legnagyobb koncerttermi orgonája, amely a Pécsi Orgonaépítő Manufaktúra és a Mühleisen Orgelbau Stuttgart együttműködésében készült. A 6804 sípból álló, 92 regiszteres, 5 manuálos, zenészek által is nagyra becsült hangszer épp nagykamasz korba ért, hiszen 15 éve láthatta-hallhatta először teljes pompájában a nagyközönség. Szerepelt egyházi ünnepkörhöz kapcsolódó hangversenyeken, az orgonairodalom legnagyobbjainak műveit felvonultató koncerteken, és bizony könnyedebb dallamok is többször felcsendültek már rajta, hiszen a klasszikus zenén túl is van élet! A születésnapos tiszteletére emlékezetes koncertekből álló válogatást láthattok május 1-jén a Müpa Home adásában.

mupa_orgona_c_posztosjanos.jpg

A Müpa orgonája © Posztós János

 Egy nemzetközi nagyágyú, a legjobb sztorik, mesteri átiratok  és Saint-Saëns szimfóniája

Szabó Balázs nemcsak kiváló muzsikus, de bőven a 30. születésnapját megelőzően az orgona avatott szakértője is volt, aki zeneakadémiai tanulmányai után Würzburgban, Trossingenben és Rómában tökéletesítette tudását, és részt vett a Vatikán védnöksége alatt álló nemzetközi orgonaszakértő-képzésen is. Szakértelmére a budapesti Zeneakadémia nagyorgonájának felújítása során is igényt tartottak, és ha ez nem lenne elég, számos nemzetközi versenyt nyert, és egy Junior Prima díjat is bezsebelt. 2013-ban adott emlékezetes estjén a két 19-20. századi művész, Max Reger és Karl Straube műveiből adott ízelítőt, rámutatva Johann Sebastian Bach művészetével való kapcsolódásokra. A ritkaságszámba menő koncertet most újra megnézhetitek a Müpa Home május 1-jei adásában.

fassanglaszlo_c_posztosjanos.jpg

Fotó: Fassang László © Posztós János

Aki egy igazán élvezetes operairodalmi gyorstalpalóra vágyik, semmiképp se hagyja ki az Orgona-sztorikat: a Mácsai Pál és Fassang László által összeállított műsor ugyanis négy évszázad és (leginkább) két orgonistanemzet orgonazenéiből merít szórakoztató módon. Lesz itt német barokk rövid, de annál fontosabb holland kitérővel, és terítékre kerülnek a 19. századi francia repertoár legfontosabb művei is.

macsaipal_orgonasztorik_c_posztosjanos.jpg

Fotó: Mácsai Pál © Posztós János

Zenekari művekből orgonaátiratot készíteni nem szokatlan jelenség, évszázadok óta bevett gyakorlat. Ritkán hallhatjuk azonban Bartók és Kodály műveit ilyen formában, úgyhogy mindenképpen érdemes lesz követni a Müpa közvetítését, ahol Bartók Béla A csodálatos mandarin című pantomimjának zenekari szvitje Szabó Balázs, Kodály Zoltán Marosszéki táncai és Liszt Ferenc Les Préludes című szimfonikus költeménye Szathmáry Zsigmond átiratában szólalnak meg. Utóbbi ráadásul négy kézre és négy lábra íródott, így valódi különlegességnek számít!

Saint-Saëns III. szimfóniája mindenképpen szokatlan és érdekes darab, mivel zongora és orgona egyaránt helyet kapott benne, emiatt szokás az Orgonaszimfónia elnevezéssel is illetni. Az emelkedett hangulatú kompozíció megszólalásához pazar akusztikai feltételeket kínál a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem, ráadásul adott a nagyszerű lehetőség arra is, hogy a Müpa orgonája teljes pompáját felvillantva megszólalhasson. Ne hagyjátok ki!

Akire Prince is felkapta a fejét: Ida Nielsen, a basszus királynője

Akire Prince is felkapta a fejét: Ida Nielsen, a basszus királynője

Akire Prince is felkapta a fejét: Ida Nielsen, a basszus királynője

Vannak olyan karizmatikus előadók, akik tehetségüknek és kitartásuknak köszönhetően nemcsak a közönség, de egy-egy világsztár figyelmét is felkeltik. A dán Ida Nielsen meseszerű karrierje is hasonló módon indult be, miután maga Prince szúrta ki a MySpace-en az egyik felvételét. Mit tanult mesterétől a vagány basszusgitáros-énekes, és miért érdemes a Müpa Home-on követni 2019-es koncertjének közvetítését?

ida_nielsen_prince.jpg

Prince és Ida Nielsen (Fotó: idanielsenbass.com)

 Innen indult a funkdíva

A Bassida és Ida Funkhouser művészneveken is emlegetett Ida Nielsen rendkívül sokoldalú művész, akárcsak Prince, akivel végérvényesen összeforrt a neve. Amellett, hogy zseniális basszusgitáros, zeneszerző és producer, énekesként is megállja a helyét, és persze egyáltalán nem elhanyagolható tény, hogy az említett világsztár mellett vált megkerülhetetlen előadóvá. 2010 és 2016 között volt Prince állandó basszusgitárosa, így többek közt már a zenész-producer 2011-es szigetes koncertjén is találkozhatott vele a magyar közönség.

ida_nielsen.jpg

Fotó: idanielsenbass.com

A ma már énekesnőként is sikert sikerre halmozó Nielsen a dán kisvárosban, Aarhusban nőtt fel, és egy különös véletlennek köszönhetően indult el a zenélés rögös útján: az iskolakórusban néhány társa megkérte, hogy helyettesítse a basszusgitárost a zenekarukban. Bevallása szerint a korai időszakban Marcus Miller, Mark King, Larry Graham, Bootsy Collins és Victor Wooten voltak rá a legnagyobb hatással. A zeneakadémia után számos műfajba belekóstolt az elektronikától a funkig, a belga-afrikai Zap Mamával például körbeturnézta Európát, 2000-ben pedig Marmelade címmel jelentette meg funkalbumát.

 Meseszerű fordulat

Sokáig a tanítás is fontos része volt az életének, majd Koppenhága felé vette az irányt, hogy végleg a zenélésnek szentelje az életét.  „Ez után három hónappal hívott fel Prince” – mesélte, aki állítólag a MySpace-en figyelt fel egy Idáról készült felvételre. Az események ezután igencsak felgyorsultak: Nielsen azon kapta magát, hogy együtt jammelnek, aminek a végén a világsztár csak annyit mondott a basszusgitárosnak: „Oké, jössz velem a turnéra”. Ida így csatlakozott a Prince-t kísérő The New Power Generationhöz, emellett a szintén a minneapolisi zenészhez köthető 3rd Eye Girlben is oszlopos tag volt. „Prince-szel játszani a legvarázslatosabb zenei utazás volt, egy minden képzeletet felmúló tanulási folyamat és tapasztalat. (…) Neki köszönhetem, hogy ma itt tartok. Olyan sokat tanított nekem zenéről és életről – nemcsak a tanárom és a mentorom volt, hanem a barátom is”fogalmaz hivatalos oldalán. Hogy mit tanult tőle? Többek közt azt, hogy csak a szükséges hangokat játssza.

 Basszusgitárt neveztek el róla

Idának megadatott, ami csak keveseknek: a Sandberg márka jóvoltából megalkothatta a saját nevével fémjelzett hangszerét. „Egy olyan basszusgitárt szerettem volna létrehozni, ami passzol a zenéhez, amit Prince-szel játszottam, és a sajátomhoz is. Tehát alapvetően egy finom rock- és funkhangzással bíró hangszer, amely képes sokkal old schoolosabban, illetve extra módokon megszólalni a különböző szólóhangzások megalkotásakor” – tette hozzá.

ida-bass.jpg

Fotó: Sandberg / Ida Nielsen

Április 30-án újra átélhetjük budapesti koncertjét

És hogy milyen zenét játszik, aki egy ilyen zseni mellett tanulta ki igazán a szakmát? Saját bevallása szerint leginkább az old school funk, hiphop, a reggae és a világzene keveréke, a fülbemászó dallamok és a sok basszus jellemző rá. 2018-as Time 2 Stop Worrying (bout the weird stuff) című, az oldschool funkot a nu soullal és a hiphoppal ötvöző lemezéről 2019. májusi müpás koncertjén is hallhattunk dalokat, amit április 30-án újra átélhetünk a Müpa Home közvetítésének köszönhetően. Ida mellett olyan zseniális zenészek erősítik a csapatot, mint Kuku Agami (rap), Phong Le (billentyűs hangszerek, ének), Oliver Engqvist (gitár, ének) és Patrick Dorcean (dob, elektronika).

Azóta 02022020 címmel megjelent ötödik szólóalbuma, amely a korábbiaktól eltérően egy sokkal intimebb univerzumba kalauzolja el a hallgatót.

 

2021/4/27 : mupa 1 komment
Stílusteremtők és formabontók – a magyar költészet legegyedibb lázadói   

Stílusteremtők és formabontók – a magyar költészet legegyedibb lázadói  

Stílusteremtők és formabontók – a magyar költészet legegyedibb lázadói  

Hogyan válhat az irodalom átélhetővé és emberközelivé? A Literárium közel egy évtizede rendszeresen jelentkező irodalmi estjein újszerű megközelítésben, a társművészetek bevonásával ismerhetitek meg egy-egy író, költő életművének kiemelkedő darabjait. A Müpa a közösségi platformjain áprilist az irodalom hónapjaként ünnepli, így ezúttal a Literárium-estek podcastváltozataiból ajánlunk válogatást. Következzenek a kortársak!

literature_c_jankoferli.jpg

Fotó: Janko Forli

 Traumákból egyedi költői nyelv

marnojanos_c_posztosjanos.jpg

Fotó: Marno János © Posztós János

Marno János költészetének kialakulásában hatalmas szerepet játszottak korai éveinek hányattatásai, családja meghurcolása, kitelepítése, és a stigma, amelyből önmaga is rendszeresen igyekezett viccet csinálni: osztályidegensége az osztályokban, ahová járt. Ahogy ő mondja: „abszolút motiválatlan voltam, nem érdekelt semmi”, persze egyetlen dolog, az irodalom, azon belül is főleg a próza kivételével. Gyerekkorától kezdve rengeteget olvasott, tíz-tizenkét évesen már Thomas Mann és Marcel Proust könyveit falta, és a maga koraérett, kamasz módján hamar szembe is került a hatalommal.

Ironikus módon a költészet sem mozgatta meg különösebben, egyedül Arany János Toldija érintette meg, sőt: saját bevallása szerint még undort is érzett a versektől, és esze ágában sem volt ilyesmivel foglalkozni.  „Nem éreztem úgy, hogy bármihez bármi közöm lett volna.” – mondta arra is utalva, hogy már a gimnáziumi évek alatt rebellissé vált, olyanná, aki a lázadás ellen is lázad. Nagy részben ennek az alapélménynek köszönhetjük a magyar lírában példa nélküli költői életművét, a teljesen egyedi nyelvet, amelyen a versei megszólalnak. Digitális irodalmi gyűjteményben elérhető estjén a szabadkai Kosztolányi Dezső Színház művésze, Béres Márta tolmácsolásában élvezhetitek a verseit, Cserna Ildikó és Sándor Szabolcs előadásában pedig Schubert-dalokat hallhattok. 

 Régi forma újratöltve

markobela_c_rabzoltan.jpg

Fotó: Markó Béla © Rab Zoltán

Markó Béla a határon túli magyarság egyik legismertebb költője, aki a hetvenes-nyolcvanas években robbant be az irodalmi köztudatba. Meredeken fölívelő költői pályáját valamelyest megfékezte, de nem térítette el politikai-közéleti munkája, amelynek középpontjában az erdélyi magyarok közössége állt. Mára negyven köteten is túl van, és a kortárs magyar líra egyik sajátos hangú alkotójaként tartjuk számon, aki ráadásul kortársaitól teljesen különböző utat választott, amikor tökélyre fejlesztette a szonettformát. De vajon miért nyúl valaki a huszadik század végéhez közeledve egy ilyen évszázadok óta létező formához, amikor a korszellem azt diktálja, hogy modern kifejezésmódokat válasszon, új költői alakzatokban beszéljen, szabadverset írjon…?

Markó azt mondja, ő éppen ebben a szabályos és zárt formában lelhette meg a szabadságot, mondhatni „kapóra jött” az adott kor Romániájában, ahol a hatalom nemigen tolerálta a formabontó kísérleteket. A szonettekben azonban testet ölthettek a merészebb gondolatok is, ráadásul művészi szempontból is izgalmas kihívást jelentett egy-egy ilyen költemény megírása, és a szimbolikus rendteremtő szándék is érvényesülhetett általuk. Persze Markó Béla nem kényelmesedett bele ebbe a „találmányába”, 2016-ban ismét meglepte olvasóit a Kerítés című, szabadversek gyűjteményét tartalmazó kötetével. Estjén költői termésének legjavából kaphattok ízelítőt Éder Enikő előadásában, Borsos Pál közreműködésével.  

 A kristálytiszta költészet útja a netes szenzációig

A tavalyelőtt Aegon-díjjal jutalmazott, korábban is számos elismerésben részesült Takács Zsuzsa sokoldalú irodalmi alkotó, aki a próza és vers műfajában is maradandót alkotott. Elsősorban költőként, íróként, fordítóként ismerjük, utóbbi tevékenysége önmagában is szerteágazó, a spanyol és katalán verseken kívül olasz, francia és angol költők munkásságára is kiterjed. A hatvanas években a tudása bámulatos messzeségekig repítette, így dolgozhatott Kubában anyanyelvi lektorként, és ekkortájt már a versei is elkezdtek megjelenni a legnevesebb hazai lapokban, az Élet és Irodalomtól az Alföldig. Pedig nem feltétlenül magától értetődő, hogy egy spanyol filológiából tudományos fokozatot szerző, diplomáciatörténetet és társadalmi ismereteket tanító egyetemi oktató, különösen nőként ilyen páratlan irodalmi karriert is befusson. De Takács Zsuzsának nemcsak a huszadik század második felében sikerült eljutnia az irodalomkedvelő közösségekig, de finomsággal, érzékenységgel átitatott verseivel még a huszonegyedik század médiaricsajában is képes volt sokak szívébe beférkőzni.

Ha van lelkünk ugyan című, megrendítő versét pár hónap leforgása alatt több tízezren olvasták, sokezer lájk és rengeteg megosztás érkezett rá, bizonyítva ezzel a szavak és a művészet erejét, és azt, hogy a költészetnek nemcsak a könyvespolcokon, de mindannyiunk életében helye van. Takács Zsuzsa estjén versek és a prózai szövegek egyaránt helyet kapnak Molnár Piroska és Wunderlich József előadásában, Novák Eszter rendezésében, a Nádor Quartet közreműködésével.

takacszsuzsa_c_posztosjanos.jpg

Fotó: Takács Zsuzsa © Posztós János

 Aki soha sehova nem akart betagozódni

Zalán Tibor egy interjúban azt mondta, kitagadták a népiesek és az avantgárdok, nem fogadták be az újholdasok, és ő maga sem akart soha semmilyen csoportosulás vagy szövetség tagja lenni. A divatok, trendek és kánonok sosem izgatták, nem mások igényeihez vagy a remélt népszerűséghez igazította saját alkotásait. A nyelvhez való viszonyát örökségnek tekinti édesapjától, aki vőfélyként dolgozva a rémes lakodalmi versek strófáit rendszeresen átírta, jobban csengő sorokra cserélte a sutákat, így Zalán Tibor rajta keresztül tapasztalta meg először a szavakkal való szabad és bátor játék élményét.

„Én költő vagyok, akinek nincs témája, azért ír verseket” – felelte egyszer az Élet és Irodalom megkeresésére, amikor is tárcák megírására kérték fel. Végül persze írt prózát is, sőt, ma már elismert drámaíróként és dramaturgként is ismerjük, de elsősorban mégiscsak költőnek vallja magát. Mindig a saját útját járta, első megjelent verseitől számítva kérlelhetetlenül független volt, akár vaskos drámája, akár érzelmes költeményei, akár üdítően újszerű gyerekkönyvei jelentek meg épp. Munkatársnak is rendre hasonlóan hiteles arcokat választott maga mellé, ahogyan a neki és vele rendezett esten is szabad és független vendégek és zenészek társaságában lépett színpadra.

zalantibor_c_posztosjanos.jpg

Fotó: Zalán Tibor © Posztós János

 Szabálytalan pályamódosító

Alig van olyan szeglete az irodalmi életnek, ahol Kukorelly Endre ne járt volna vagy legalábbis ne kukucskált volna be kicsit: írt verset (felnőtteknek és gyerekeknek), prózát, színdarabot, de hosszú ideje tanít, és a szervezőmunkából is kiveszi a részét, ha úgy hozza az élet. Költői munkásságát kötötték már a neoavantgárdhoz és a posztmodernhez is, de mintha minden kategóriából ki-kilógna valamilyen oknál fogva, és úgy tűnik, nem is igyekszik sem magát, sem az alkotásait beszuszakolni valamiféle kánonba. A hétköznapiság és a spontaneitás költője, különös ismertetőjele a beszélt nyelvi elemek virtuóz beleszövése a költői szövegeibe, az irónia és a fanyar humor, no meg a kendőzetlen őszinteség. Szinte hihetetlen, hogy ez az egyedi hangú költő, aki nemcsak a kedélyborzoló lírájával, de a világról és a poézisről alkotott markáns véleményével is messze megelőzte a korát, most töltötte be a hetvenedik életévét! (Ráadásul tíz év után épp most jelentkezett új verseskötettel!) Még sok szép évet és sok jó meccset kívánunk neki a magyar íróválogatottal, nektek pedig jó szórakozást az estjéhez!

 

2021/4/27 : mupa 1 komment
Gyenyisz Macujev ezúttal jazzel varázsol el – Miből gyűjt erőt a világhírű zongoraművész?

Gyenyisz Macujev ezúttal jazzel varázsol el – Miből gyűjt erőt a világhírű zongoraművész?

Gyenyisz Macujev ezúttal jazzel varázsol el – Miből gyűjt erőt a világhírű zongoraművész?

Egy igazi világklasszis, aki már szinte mindent elért, amit ebben a szakmában el lehet. A csodagyerekként indult, szenvedélyes és elképesztően technikás orosz zongoraművész nemcsak a színpadon izgalmas egyéniség: összegyűjtöttük a vele kapcsolatos legérdekesebb tényeket, és izgatottan várjuk barátaival közös online jazzkoncertjét.

macujev_2.jpg

Fotó: Eugene Evtukhov

Gyenyisz Macujev a Müpa 2018/2019-es szezonjában az évad művészeként háromszor is színpadra lépett a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyteremben: szólóban, nagyzenekarral és kamarazenészként. Sajnos most egy ideig nem élvezhetjük élőben elementáris erejű játékát, azonban szerencsére az online közvetítések adta lehetőségeknek köszönhetően április 22-én egy kifejezetten a Müpa közönségének megálmodott, a hónap elején rögzített jazzkoncerttel lepi meg a nézőket.

 A sokoldalú zongorazseni

Sokoldalúsága már hamar megmutatkozott, hiszen mindössze 3 éves volt, amikor egy tévében hallott dallamot azonnal visszajátszott. Elmondása szerint a sikere titka a szüleiben keresendő (apja zongorista, anyja zongoratanár), az édesapja lett az első zenetanára. És mielőtt még bárki is egy otthon ülő, visszahúzódó kisfiút képzelne maga elé, érdemes hozzátenni, hogy lelkes jégkorongozó és focista volt – ezeket a sportokat a mai napig űzi –, sőt, kamaszként kétszer is eltörte a kezét, mielőtt világhírű művésszé avanzsált volna. Az apai irányítással tett kezdeti szárnypróbálgatásokat követően a számtalan orosz zenei tehetséget kinevelő moszkvai Csajkovszkij Konzervatóriumban folytatta tanulmányait, majd a szintén a nagy zeneszerző nevét viselő Nemzetközi Csajkovszkij Versenyen aratott győzelme végérvényesen elindította a siker útján.

gyenyisz_macujev_zongoraestje_c_kotschy_gabor.jpg

Fotó: Kotschy Gábor

 Teherbírás és nyitottság

Ha valakiről, Macujevről elmondható, hogy hatalmas teherbírású művész – mind az általa előadott monumentális művek, mind a mindennapi vállalások terén. Kislánya születéséig évente átlagosan 220 hangversenyt adott, ő a Nemzetközi Rachmaninov Társaság művészeti vezetője, szülővárosában, a szibériai Irkutszkban fesztivált alapított, emellett fiatal, hátrányos helyzetű zenei tehetségeket támogató jótékonysági alapítványt irányít.

 Merülés a jéghideg tóba

És honnan van energiája mindehhez? A már említett sportok mellett egy másik szokásából merít erőt. A Müpának adott videóinterjújában elárulta: fontos energiaforrás számára, amikor egy orosz szauna után beugrik a nyolcfokos Bajkál-tóba. Emellett persze a hallgatókból áradó figyelemből is töltekezik: „A magyar nézőknek egészen különös érzéke van a klasszikus zenéhez, és amint színpadra lépek, rögtön érzem a kötődést ezzel a nagyszerű közönséggel” – fogalmazott a müpás élményeit felelevenítve.

 „A klasszikus zene a feleségem, a jazz pedig a szeretőm”

Nyitottságát jól példázza, hogy korántsem csak a klasszikus zenében mozog otthonosan, gyakran kalandozik el a jazz felé. „A klasszikus zene a feleségem, a jazz pedig a szeretőm, és nagyon nehéz választani. De a színpadi improvizációhoz nagyon hasznos a jazz. A klasszikus zenében is improvizálok, persze csak az előadásmódommal (…). A jazz nem csak zene, a jazzben az életből is improvizálhatsz” – mutatott rá. A műfaj iránti elkötelezettségét hamarosan egy igazán különleges este keretében tapasztalhatjuk meg, hiszen április 22-én olyasmivel ajándékozza meg a magyar nézőket, amivel korábban még soha: jazzhangversenyt ad orosz zenészbarátaival.

A zongorához így nagybőgő (Andrej Ivanov) és dob (Alexander Zinger) csatlakozik, sőt olyan népi hangszerek is szerepelnek majd a jazzsztenderdek mellett Macujev saját számait is felvonultató koncerten, mint a balalajka (Anasztaszija Tyurina) és a közép-ázsiai lantféle, a domra (Jekatyerina Mocsalova). Az alábbi videóban érdemes meghallgatni, hogyan bánik hangszerével a mindössze 10 éves Tyurina:

És ha ez még nem lenne elég, énekesként Jaroszlava Szimonova színesíti majd az összképet. A felvétel a moszkvai Csajkovszkij Koncertteremben készült 2021. április 3-án – nem érdemes kihagyni.

süti beállítások módosítása