Dalok, amelyek végérvényesen a szívünkhöz nőttek

Dalok, amelyek végérvényesen a szívünkhöz nőttek

Dalok, amelyek végérvényesen a szívünkhöz nőttek

Először 2014-ben nyílt ki a nagy magyar daloskönyv, 2017-ben érkezett a második rész, idén pedig folytatódik a sikersztori, hiszen ki ne szeretné a mindenki által jól ismert és szeretett slágereket maibb, frissebb köntösben hallani? A recept a következő: végy egy nagy csokorra valót a legkedveltebb magyar dalokból, csempéssz közéjük pár meglepetést, porold le őket, fűszerezd az aktuális évjáratnak megfelelően, majd kérd meg a hazai könnyűzenei élet állócsillagait és egy klasszis rendezőt, hogy együtt tálalják! Legközelebb szeptember 28-án, a Fesztivál Színházban kóstolhatunk bele a 20. század legjobb dalaiba – ugye ott találkozunk?

2020-2021---tel_210215_songbook_portre_behumi-dorottya_pal_denes_c_csibi_szilvia_mupa_mupa_210215_songbook_portre_behumi-dorottya_pal_denes_c_csibi_szilvia_mupa_ao-_1.jpgBehumi Dóri és Pál Dénes, Fotó: Csibi Szilvia

Nem (kizárólag) a múzeumban kell keresni…

…kulturális emlékezetünk legszórakoztatóbb és leginkább szívhez szóló darabjait, hanem a lemezboltok polcain, a streamingszolgáltatók felületein és persze a koncerttermekben! Bizony, a népi vagy táncdalok és a popslágerek is múltunk, jelenünk, jövőnk részei, sőt: sokkal könnyedebben tudunk kapcsolódni hozzájuk, mint a történelemkönyvekből bebiflázott évszámokhoz vagy egyik-másik, memoriterként elraktározott vershez. A zene univerzális nyelv, engedjük hát, hogy rajta keresztül beszéljen hozzánk a színes-szagos 20. század!

A jó példa ragadós

Na de pontosan mi is az a „nagy magyar daloskönyv”? Nem titok, hogy a koncepció a The Great American Songbook mintájára született, amely a múlt század első felének legfontosabb és legnépszerűbb amerikai dalainak és jazz-sztenderdjeinek gyűjteménye. Ebben kaptak helyet azok az örökzöldek, amelyek minden kétséget kizáróan kiállták az idő próbáját, és hajlott koruk ellenére nemcsak üdítően hatnak, de a közönség ma is kívülről fújja őket.

2020-2021_tavasz_210704_the_great_hungarian_songbook_3_c_csibi_szilvia_kicsi_mupa_csi20210704_kicsi_09.jpgThe Great Hungarian Songbook, Fotó: Csibi Szilvia

A The Great Hungarian Songbook című koncertsorozat ötletgazdája, Káel Norbert immár harmadszor vág bele csapatával, ezúttal Behumi Dórival és Pál Dénessel hiánypótló dalestjébe – az első két alkalommal Nagy-Kálózy Eszter és Hirtling István, illetve Tompos Kátya és Takács Nikolas voltak a partnerei –, hogy a fiatalabb generációk szívébe is belopják például Szécsi Pál egyik legnagyobb sikerét. A színpadkép megálmodója és a rendező pedig nem más, mint az előző két alkalommal is a dalok újjászületésénél bábáskodó, számos zenés színházi sikert a magáénak tudható Böhm György.

Műfaj- és stíluskavalkád

Meghökkentő stíluspárosításokkal előállni mindig izgalmas vállalkozás, de különösen igaz ez akkor, ha olyan szerzeményekről van szó, amelyeket a közönség betéve ismer. A merészség és a kreativitás azonban nem áll messze az alkotócsapattól, és ha az előző két estből indulunk ki, ezúttal is tarolni fog a crossover, méghozzá a lehető legvagányabb formában. Ami pedig az új megközelítésben hallható dalokat illeti, ezúttal az 1950-es évek filmslágerei, a táncdalfesztiválok közönségkedvencei és az 1980-as és 90-es évek közkedvelt dalai kerülnek terítékre. Figyelem, szüleink és nagyszüleink garantáltan nem véletlenül bolondultak egyebek mellett Máté Péter feledhetetlen top hitjeiért, aki pedig azt állítja, hogy még sosem érzékenyült el az Azért vannak a jóbarátok vagy a Most élsz című örökbecsű nótákat hallva, az vagy hazudik, vagy… nem mond igazat.

 

„Minden zenét kortárs zenének látok…” - 5 érdekesség, amit nem tudtál Víkingur Ólafssonról

„Minden zenét kortárs zenének látok…” - 5 érdekesség, amit nem tudtál Víkingur Ólafssonról

„Minden zenét kortárs zenének látok…” - 5 érdekesség, amit nem tudtál Víkingur Ólafssonról

Még csak 37 éves, de a The New York Times máris „Izland Glenn Gouldjaként” emlegeti. Ő Víkingur Ólafsson, akinek szó szerint a vérében van a zene, hisz már zenepedagógus édesanyja – aki később első tanára is lett – várandóssága alatt közel került a zongorához. Mint oly sok nagy zenész, Ólafsson is a New York-i Juilliardon tanult tovább olyan mesterektől, mint Jerome Lowenthal és Robert McDonald. Karrierje üstökösként ível felfelé, nyughatatlan, mindig újabb és újabb projekteken dolgozik. Minden zenét kortársként kezel, és ezt a hallgatóság maradéktalanul el is fogadja tőle. Víkingur Ólafsson szeptember 22-én a Müpába látogat, de előtte jöjjön még 5 dolog, amit garantáltan nem tudtál a zongoravirtuózról! 

mupa2021_vikingurolafsson_c_arimagg_1.jpg

Víkingur Ólafsson © Ari Magg

Tanárom, Bach

Bár 300 év köztük a korkülönbség, Víkingur Ólafsson és Bach „kapcsolata” egészen egyedi. Miután Ólafsson elvégezte a Juilliardot, Oxfordba költözött, ahol felesége tanult. „Ez remek alkalom volt arra, hogy megtaláljam a saját hangomat, és képezzem magamnyilatkozta a The Guardiannak a zongorista. – Ekkor kezdtem el igazán játszani és hallgatni Bachot. Ő vált a mesteremmé.” 2018-ban Ólafsson kiadott egy Bach-műveket tartalmazó lemezt, amely számos díjat nyert el, a BBC Music Magazine például „Az év albumának” választotta 2019-ben. A felvételből – nem éppen szokványosan – remixalbum is készült.

Távirányítóval elő!

2008-ban pattant ki a gondolat a zongoraművész fejéből, hogy a fiatalság valószínűleg lelkesen fogadna egy zenés ismeretterjesztő tévésorozatot. A projekt pár évig a fiókban pihent, majd 2011 végén Ólafsson leporolta, és egy kis kollektíva segítségével komolyan dolgozni kezdett rajta. Így született meg a tíz epizódból álló, szórakoztatva tanító Útúrdúr (Hamis hang), amelynek első öt része 2013-ban, további öt pedig 2014-ben került adásba. „Mi a különbség egy jó dal és egy jó szonáta között? Tudtak-e énekelni a neandervölgyiek? Mi a Stradivari hegedűk titka? Ezek azok a kérdések, amelyekre az Útúrdúrban keressük a választ”írják a műsor saját oldalán.

Színek és hangok

Víkingur Ólafssonnak nem csak a zenéhez való hozzáállása sajátos. „Van egy képesség, úgynevezett szinesztézia, amivel rendelkezem. A hangokhoz színeket társítok. A C hang például fehér, a D barna. Az E hang zöld, az F kék és így tovább. Van egy nagyon sajátos rendszerem, amilyen szerintem senki másnak nincs. Ez csak az enyém”nyilatkozta egy interjúban. De nem csak Ólafsson látja a hangokat és hallja a színeket. Alekszandr Nyikolajevics Szkrjabin orosz zeneszerző és zongoraművész a szinesztéziának köszönhetően teremtette meg az úgynevezett színorgonát

vikingurolafsson_c_arimagg2.jpg

Víkingur Ólafsson © Ari Magg

Saját fesztivál

A 2010-es évek eleje igen termékenyen alakult az akkor huszonéves művész számára: 2012-ben megalapította a Reykjavík Midsummer Music fesztivált, amely azóta díjnyertes kamarazenei eseménnyé nőtte ki magát. Minden évben a nyári napforduló környékén tartják Reykjavík gyönyörű koncerttermében, a Harpában. A fesztivál célja, hogy összehozza a világ aktuálisan legjobb zenészeit, akiket egyébként az az Ólafsson ars poeticájaként is felfogható gondolat köt össze, hogy bizonyos értelemben minden zene kortárs, amit ma hallgatunk. 

Született vezető

Az eddigiekből is kitűnhet, hogy Víkingur Ólafsson nemcsak az alkotásban és az előadó-művészetben kimagasló, hanem nagyszerű szervező és vezető alkat is. 2009-ben megalapította saját, Dirrindí névre hallgató lemezkiadóját, amelynek égisze alatt 3 albumot adott ki. Emellett 2016-ban átvette a svéd Vinterfest művészeti vezetését Martin Frösttől, aki a fesztivál megalapítása óta irányította azt. Ólafsson 2019-ig vezette az eseményt, amikor is úgy fogalmazott búcsúlevelében: „A Vinterfest mindig kedves helyet fog elfoglalni a szívemben.” 

Az izlandi művész 2020. november 12-én már adott egy koncertet a Müpában, ahol többek között Brahms- és Beethoven-szonátákat játszott Várdai Istvánnal. Sajnos akkor a közönség csak lélekben lehetett jelen, de többszörös telt háznyi néző hallgatta otthonról Ólafsson páratlan zongorajátékát. Szeptember 22-én újra hozzánk látogat, hogy végre személyesen is elkápráztassa a Müpa közönségét. Várunk mindenkit szeretettel, kalandozzunk együtt Ólafssonnal a 18. század nagy mestereinek művei között!

2021/9/17 : mupa 1 komment
6 ok, amiért Izland az egyik legmenőbb hely a világon

6 ok, amiért Izland az egyik legmenőbb hely a világon

6 ok, amiért Izland az egyik legmenőbb hely a világon

Egyszerre forró és jéghideg, buja, kies, fenséges, mágikus és vad – ez Izland, a bámulatos természeti jelenségek, varázslatos mesék, mulatságos szokások, szélsőséges ellentétek és a jó zene otthona. Egy sokarcú szigetország, amelynek legmenőbb hírességeit jellemzően nem szabadulós tévéműsorokban vagy Instagram-influenszerek között kell keresni, hanem indie-zenekarokban vagy éppen a politikai döntéshozók között. Lássuk, mit érdemes tudni a helyről, ahonnan a hamarosan a Müpába érkező, lenyűgözően tehetséges zongoraművész, Víkingur Ólafsson világhódító útra indult!

iceland_c_ameliapickering_pexels.jpg

Izland © Amelia Pickering/Pexels

A vulkánok és gejzírek földje

Fekvése és geológiai adottságai miatt a sziget rengeteg tűzhányóval, köztük ma is működőkkel (!) büszkélkedhet, 130 vulkáni hegyéből mintegy 18 mutatott aktivitást, mióta a területet emberek lakják. A Föld bolygón az elmúlt körülbelül 500 év összes lávakibocsátásának egyharmadáért felelősek az itteni vulkánok, a Laki pedig a történelem legnagyobb ismert lávafolyamát indította el 1783-as kitörésekor. Közép-európai szemmel kissé szokatlan, de az izlandi emberek életének természetes velejárója a vulkáni aktivitás, úgy is mondhatnánk, a helyiek az apróbb földrengésekre szinte össze sem rezzennek. Ám az olyan extrém helyzetek, mint az Eyjafjalla 2010-es, Európa légi forgalmát egy hétre totálisan megbénító kitörése vagy a szintén nehezen kiejthető nevű Fagradalsfjall hónapok óta tartó fortyogása azért őket is kibillenti a nyugalmukból. A technika vívmányainak hála, utóbbiról számos káprázatos fotó és videó érhető el az interneten, mint például ez a drónnal készült felvétel: 

De nemcsak láva keresi az utat a felszínre, Izlandon körülbelül 3000 bugyborékoló hőforrás, forró gőzt és párát eregető hasadék, természetes iszapfürdő és időről időre kirobbanó gejzír is található, amelyek a vulkánokkal egyetemben a sziget közép-atlanti törésvonal feletti elhelyezkedésének köszönhetik létüket. Mivel a két globális tektonikai lemez, az eurázsiai és az észak-amerikai határán a földkéreg jóval vékonyabb, a felszín felé törekvő olvadt kőzetanyag felmelegíti a Föld mélységi vizeit, amelyek aztán különböző, látványos formákat öltve törnek az ég felé.

Azért a jégről se feledkezzünk meg

Bátran kijelenthetjük, hogy a Grönland-Izland névválasztás utólag nem bizonyult túlzottan szerencsésnek, hiszen – bár a neve épp az ellenkezőjét sejteti – Izlandnak mindössze a 11%-át borítja jég, ellentétben a „zöld földdel”, amelynek arányai gyakorlatilag fordítva alakultak. Sebaj, még így is Izlandon található Európa (már ha Grönlandot nem számítjuk) legnagyobb egybefüggő gleccsermezője, a világörökséghez tartozó Vatnajökull, amely akkora, hogy Tolna és Baranya megye is kényelmesen elférne rajta egymás mellett. A jég ezen a területen igen változatos formákat vett fel, magával ragadó hómezők és csipkézett kanyonok látványa ejti ámulatba az ide látogatókat. A globális klímaváltozás azonban hosszú távon a gleccserek eltűnését eredményezheti, az Okjökull például egykor 50 méter vastag volt, és 15 négyzetkilométernyi területet foglalt el, 2019-re azonban alig egy négyzetkilométernyire és 15 méter vékonyra zsugorodott, így el is veszítette gleccserstátuszát. A területen felállított, figyelemfelkeltő emléktáblán pedig egy, a jövő embereinek szóló levél olvasható: „Az Ok az első izlandi gleccser, amely elveszítette gleccserstátuszát. A következő 200 évben várhatóan az összes gleccserünk követni fogja ezen az úton. Ez az emléktábla annak elismerése, hogy tudjuk, mi történik és mit kellene tenni. Csak ti tudjátok, hogy meg is tettük-e."

Nők és jogok

Noha a nők egyenjogúságáért küzdő mozgalmak nem tétlenkedtek az elmúlt évtizedekben, a világ számos pontján még ma is elképzelhetetlen, hogy a nők aktívan részt vegyenek az ország vezetésében, felelősségteljes politikai pozíciót töltsenek be, az meg pláne a science fictionnel határos, hogy az államfői székben egy nő foglaljon helyet. Izlandon viszont nemcsak mondják, hogy hisznek az egyenjogúságban, a nők már 1975 októberében a munkabérek egyenlőségéért sztrájkoltak, és azóta is rendszeresen tanúbizonyságot tesznek progresszív gondolkodásukról. Hogy mást ne említsünk, az országnak például női miniszterelnöke van, ráadásul a történelem folyamán nem is először! Sőt: Izland volt az első ország, amely demokratikus úton női államfőt választott magának, méghozzá a legendás Vigdís Finnbogadóttirt, aki 1980-tól nyugdíjba vonulásáig, 1996-ig látta el ezt a nemes feladatot. 

Az izlandi folklór

Az utazással foglalkozó oldalakon rendszeresen felbukkanó híresztelés szerint az izlandiak jelentős része hisz az elfekben, trollokban, tündérekben és a köztünk élő, egyéb láthatatlan teremtményekben. A valóság ezzel szemben valószínűleg az, hogy a vadregényes táj és a hosszú téli éjszakák által inspirált, természetfeletti alakokról szóló, nemzedékről nemzedékre öröklődő mesék és történetek az élő folklór részét képezik, az emberek pedig a tradícióik iránti tiszteletből ragaszkodnak bizonyos szokásokhoz, például semmiképp sem tesznek olyat, amivel felbosszanthatnak egy trollt. Meg persze azért is, mert nagyon szórakoztató! Reykjavíkban még iskola is nyílt, ahol az érdeklődők elsajátíthatják az izlandi néphagyomány legfontosabb tudnivalóit, és mindent megtudhatnak a „rejtett népekről”. 

Saját könyvünnepük is van

Amellett sem mehetünk el szó nélkül, hogy az izlandiak nem pusztán a misztikus történeteket kedvelik, de kivételesen gazdag irodalmukra is rendkívül büszkék. Évek óta tartják helyüket az egy főre jutó olvasási és könyvkiadási listák élmezőnyében, mindenféle műfajjal bátran próbálkoznak a gyerekkönyvektől a hidegrázós északi krimikig, és statisztikáikkal még a könyvszerető nemzetek között is kiemelkedőnek számítanak. Még saját könyves hagyományuk is van, a Jolabokaflod, amelyet talán „karácsonyi könyváradatnak” fordíthatunk a legpontosabban, és amelynek lényege, hogy december 24-én az izlandiak új könyvekkel lepik meg szeretteiket, amelyeket aztán együtt bontanak ki és olvasnak éjszakába nyúlóan. Ugye milyen egyszerű és kedves szokás? Ha pedig még azt is hozzátesszük, hogy Halldór Laxness személyében 1955 óta irodalmi Nobel-díjasuk is van, kétségünk sem lehet afelől, hogy Izland nem csak lélegzetelállító tájai miatt vonzó és érdekes úticél. 

konyvek_c_artembeliaikin_books.jpg

Könyvek © Artem Beliaikin/Pexels

Zene magas hőfokon

Björk berobbanása óta az is széles körben világos, hogy a szigetország nemcsak az egy főre jutó irodalmárokban nagyon erős, de a világ popzenei térképén is ott a helye. Az izlandi zenészek sikerének egyik kulcsa az lehet, hogy a pazar természeti környezet, a sokszor szélsőséges időjárási viszonyok és a hosszú sötétek inspirálóan hatnak az alkotókedvre. De bármi is legyen a titok, az tény, hogy a hideg ország számos megkerülhetetlen zenei alkotót adott a világnak a már említett Björktől a Sigur Róson, Emilíana Torrinin, a Kaleo nevű rockbandán át a GusGusig és más, az elektronikus tánczenétől a vikingmetálig mindenféle műfajban maradandót alkotó előadókig.

A lista pedig korántsem ér véget a könnyűzenei alkotókkal, hiszen Izlandon a klasszikus zenekultúra is virágzik! A legismertebb „izlandi” előadó talán Vladimir Ashkenazy orosz zongoraművész, aki feleségével telepedett le itt, de nagy népszerűségnek örvend Sigurbjorn Bernhardsson vagy Elfa Rún Kristinsdóttir hegedűművész, illetve az 1984-es születésű Víkingur Ólafsson is, aki az elmúlt években szélsebesen hódította meg a világ fontos hangversenytermeit. Tavaly egy Várdai Istvánnal közös, Müpából közvetített streamkoncerttel már belopta magát a magyar zenerajongók szívébe, most pedig szólózongoraestjével érkezik, hogy a 18. század mestereinek műveiből játsszon egy csokorra valót. A közönség pedig – a meglepően szerény és kedves zongoravirtuóz nagy örömére – ezúttal ott lehet vele a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyteremben

2021/9/15 : mupa 8 komment
Alma a fájától

Alma a fájától

Alma a fájától

5+1 família, ahol úgy tűnik, a tehetség genetikailag kódolva van

Nem esik messze az alma a fájától, tartja a mondás. Bizony a zenészcsaládokban is gyakran megesik, hogy a csemete a szülők példáját követve a művészi pályát választja. Ám a felmenőkhöz hasonló siker sokszor elmarad. Pedig tehetségben általában nincs hiány, de az elvárások és a név sokszor feldolgozhatatlan nyomást helyez a fiatalokra, akik nem tudják beváltani a hozzájuk fűzött reményeket. Szerencsére azonban az ellenkezőjére is bőven akad példa. Mi most szám szerint 5+1 olyan családot hoztunk, akiknél úgy tűnik, a tehetség generációról generációra öröklődik.

egesz_oldalas_anoushka6760_copy_credit_anushka_menon.jpgAnoushka Shankar másodjár tér vissza a Müpába szeptember 23-án
Fotó: Anushka Menon

Nat King Cole és lánya, Natalie Cole

 A jellegzetes búgó baritonjáról ismert amerikai jazz-énekes és zongorista, Nat King Cole több mint 100 dalt rögzített, jazztriója pedig etalonként szolgált a jövő jazzformációk előtt.  A zene mellett színészként és műsorvezetőként is jeleskedett, ő volt az első afro-amerikai, akinek saját TV showja lett. Alig 6 nappal azután, hogy hivatalosan is elvált első feleségétől, megesküdött az énekes Martha Hawkinsszal, akivel 3 sajátjuk mellett 2 örökbefogadott gyereket is neveltek.

A legendás Nat King Cole és legidősebb lánya, Natalie
Forrás: Getty Images

Közülük a legidősebb az 1950-ben született Natalie volt, aki 6 évesen már híres apja karácsonyi albumán énekelt, és alig 11 évesen már színpadon állt, hamar ráragasztották hát az „új Aretha Franklin” becenevet, aki elől 1976-ban el is vitte a legjobb R&B énekesnőnek járó Grammyt. Összesen 21-szer nevezték a díjra, amelyből 9 alkalommal az arany gramofonnal tért haza, alig 29 évesen pedig megkapta saját csillagát a Hollywoodi hírességek sétányán. Sajnos nem sokkal azután, hogy a hazai közönség 2014-ben élőben láthatta a Müpában, 65 éves korában szívelégtelenségben elhunyt.

 

Loudon Wainwright III és gyermekei, Rufus, Martha és Lucy Wainwright

 Nem túlzás azt állítani, hogy a Wainwright família tagjaiba a zene genetikailag van kódolva. A folkénekes Kate McGarrigle és Loudon Wainwright III házasságából született mindkét gyerek, Rufus és három évvel fiatalabb húga, Martha is a zenészpályára adta a fejét. Rufus alig volt 13 éves, amikor már a The McGarrigle Sisters and Family névre hallgató családi zenekarral – amely belőle, édesanyjából, húgából és Anna nevű nagynénjükből állt – járta a világot. Loudon és Kate házassága hamar zátonyra futott, a gyerekek pedig az anyjukkal maradtak. Az apjukhoz fűződő viszonyukról számos dal tanúskodik – Loudon Rufus Is a Tit Man és Father and Son című szerzeményei a fiához, míg a Pretty Little Martha, a Five Years Old és a Hitting You dalok a lányához fűződő kapcsolatáról szólnak, brutális őszinteséggel.

A gyerekek sem voltak restek; Martha Bloody Mother Fucking Asshole című dala és Rufus Dinner at Eight című száma is az apjukkal való komplex kapcsolatról mesél.  A zenész Wainwright gyerekek száma nem áll meg itt: Loudon Suzzy Roche énekesnővel folytatott kapcsolatából született lánya, Lucy szintén ezt a pályát választotta, 2014-ben pedig a Müpába is elkísérte féltestvérét, Rufust, aki azóta szólóban is járt a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyteremben.               

 Nina Simone és lánya, Lisa Simone

 Az 1962-ben született Lisa Simone gyerekkora minden volt, csak nem átlagos, köszönhetően leginkább híres édesanyjának, a legendás jazzénekesnő Nina Simone-nak és annak kaotikus életvitelének. Végeláthatatlan turnék, állandó polgárjogi küzdelmek, folyamatos költözés Európától Afrikáig, barátoknál és rokonoknál töltött éjszakák... csak néhány dolog, amivel a kis Lisa már kisgyermekként szembesült.   Talán ez is hozzájárult ahhoz, hogy mintegy lázadásként anyja bohém életvitele ellen már egész fiatalon belépett a légierőbe, ahol több mint 10 évig szolgált. Közvetetten egyébként zenei karrierjét is ennek köszönheti, hiszen éppen Berlinben állomásozott, amikor egy hirtelen ötlettől vezérelve beállt énekelni egy bárban, ahol a gospel nagyasszonya, Joan Faulkner meghallotta és felkarolta. Miután hivatalosan is leszerelt a fegyveres erőktől, több színpadi felkérést is kapott és rövid időn belül a Broadway ünnepelt musicalsztárjává vált.

2014-2015_tavasz_150507-_lisa_simone_quartet_jazztavasz_kicsi_mupa_gk_9846_small.jpgA Müpába kvartettjével és egy elemtáris erejű koncerttel érkezett
Fotó: Kotschy Gábor, Müpa

A ’90-es évek végén szünetet tartott a színpadi munkában és két albumot is rögzített Liquid Soul nevű acid jazz formációjával, amelyből az egyiket Grammy-díjra is jelölték. Nina 2002-es halála után emléklemezt készített, majd a Sing the Truth projekt tagja lett Dianne Reeves, Angelique Kidjo és Lizz Wright mellett. A Müpába 2015-ben All Is Well című korongjával érkezett, de a setlistről nem hiányozhattak édesanyja legnagyobb slágerei sem, amiket Harcsa Veronikával közösen adtak elő.

Serge Gainsbourg és lánya, Charlotte Gainsbourg

 Charlotte Gainsbourg, sok más művészgyerekhez hasonlóan gyakorlatilag beleszületett az iparágba. A francia énekes-dalszerző, író, filmrendező és színész Serge Gainsbourg és a londoni születésű énekes-színésznő-modell Jane Birkin gyermekeként gyakorlatilag forgatásokon nőtt fel.

Charlotte és gyönyörű édasanyja, Jane Birkin a Cannes-i Filmefesztiválon 2021. júliusában, ahol Charlotte "Jane by Charlotte" című dokumentumfilmje is a nevezők között volt

A kis Charlotte szülei karrierjének csúcspontján érkezett, így születésétől fogva a média és a rajongók figyelmének középpontjában állt. A művészpályát színésznőként kezdte, saját bevallása szerint sokkal inkább anyai unszolásra, mint saját indíttatásból.  Énekesnőként apja 1984-es, igencsak nagy port kavaró Lemon Incest című számában debütált, első saját lemeze pedig 2 évvel később, 17 éves korában jelent meg, melynek dalait még édesapja jegyezte. A következő albumra majd két évtizedet kellett várni, ez viszont már teljes egészében Charlotte zeneiségét tükrözte. Első magyarországi koncertjét 2019-ben adta, a telt házas Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem színpadán.

Ravi Shankar és lányai, Anoushka Shankar és Norah Jones

 Talán nem merészség kijelenteni, hogy a háromszoros Grammy-díjas Ravi Shankar a kortárs indiai zene legmeghatározóbb alakja volt, akinek elévülhetetlen érdemei vannak a hagyományos indiai szitárzene nyugati térhódításában. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint a mai zenetörténet egyik legnépszerűbb és legnagyobb hatású zenekara, a Beatles alapítótagja, George Harrison zenei fejlődésére tett megkerülhetetlen hatása.

Bár Norah és Anoushka csak már majdnem felnőttként - 19 és 17 évesek voltak akkor - találkoztak először, azóta is szoros kapcsolatot ápolnak egymással 

Zenei hagyatéka nemcsak a zenésztársakban, de gyermekeiben is tovább él: Sue Jones amerikai producertől 1979-ben született lánya, Geethali Norah, és a Sukanya Rajannal folytatott kapcsolatából 1981-ben Anoushka is a zenei pályára adta a fejét, igaz két teljesen eltérő műfajban. Míg Norah a jazzt, Anoushka apja útját követve a szitárt választotta hangszeréül. A két lány az óceán ellentétes oldalán nőtt fel – Norah Texasban, míg Anoushka Londonban – és csak tinédzserként találkoztak először. Ennek ellenére, vagy talán pont emiatt felnőttként megtalálták az utat egymáshoz, és mára egymás legfőbb szövetségeseivé váltak.

Bár mindkettőjük naptárja gyakorlatilag zsúfolásig tele, mégis találtak rá alkalmat, hogy közös projekten dolgozzanak. Norah Anoushka Traces of You albumán működött közre, 2020-ban pedig apjuk születésének 100. évfordulója alkalmából terveztek közösen színpadra lépni, ez azonban a COVID miatt sajnos elmaradt. Anoushkát már láthatta a magyar közönség, 2016-ban Land of Gold című albumával járt a Müpában, szeptember 23-án pedig egy egészen egyedi, filmvetítéses koncerttel tér vissza: új kísérőzenét komponált egy epikus indiai némafilmhez, a Taj Mahal romantikus történetét feldolgozó 1928-as Shirazhoz.

Anoushka 8 éves volt, amikor apja, Ravi Shankar elkezdte tanítani a szitárművészet rejtelmeire

+1  Lev Tolsztoj és ükunokája, Viktoria Tolstoy

 A lista kakukktojása a svéd Viktoria Tolstoy, hiszen az ő esetében nem szülő-gyermek kapocsról beszélhetünk, de mégcsak nem is egy műfajban alkot a híres rokonnal. A jazzénekesnő ugyanis az orosz irodalom egyik legnagyobbja, Lev Tolsztoj leszármazottja, pontosabban az ükunokája. Az énekesnő gyökereiről két albumon is mesél – a My Swedes Heart (2005) és a My Russian Soul (2008) dalaiban. Az énekesnőt a magyar közönség a 2016-os Jazztavasz során ismerhette meg, amikor remek zenészekből álló kvartettjével adott ízelítőt munkásságából. 

 2015-2016_tavasz_160506_victoria_tolstoy_kicsi_mupa_posztos_0890.jpgLev Tolsztoj ükunokája 2016-ban járt a Müpában
Fotó: Posztós János, Müpa

2021/9/15 : mupa 5 komment
Filmek szárnyán Berlinbe – Európai Hidak 2021

Filmek szárnyán Berlinbe – Európai Hidak 2021

Filmek szárnyán Berlinbe – Európai Hidak 2021

Berlin. Ha az utcáit rójuk, vagy akár csak képeket nézünk róla, feltűnhet, mennyi élet, mennyi szín és fény, mennyi izgalmas történet „lakik” a német fővárosban. Nemhiába vonzza mágnesként az európai művészeket, a minőségi kultúrára éhes embereket és az olykor bohém, alkotni vágyó fiatalságot. Ez a lüktető, sokszínű metropolisz különleges, semmihez sem hasonlítható légkörrel rendelkezik. Ezt a hangulatot igyekszik a Müpába varázsolni az idei Európai Hidak, ami 2021-ben – szakítva az eddigi hagyományokkal – nem egy másik országot, hanem egy rendkívüli város atmoszféráját próbálkozik bemutatni két héten keresztül.

mupamozi_berlinart_europaihidak.jpegBerlin, Fotó: Mansion Global

A szeptember 17. és 30. között zajló fesztiválon nemcsak neves művészekkel és izgalmas koncertekkel, hanem remek filmekkel is kikapcsolódhatunk. Bár a mozizás élményét sokan nem feltétlenül a Müpához kötnék, az igazi filmrajongók tudják, hogy a Müpa előadóterme mindig tartogat valami különlegességet. Az idei évadban olyan filmekkel folytatódik a brit szatírák és groteszkek sorozata, mint a Világvége, a Megtehetek bármit vagy az Úriemberek. A közkedvelt Müpamozi mellett azonban most az Európai Hidaknak köszönhetően kifejezetten olyan alkotásokat is megismerhetünk, amelyekben Berliné a „főszerep”. Legyen a filmes gárda magyar, német vagy amerikai, előszeretettel kalauzolnak el bennünket a német fővárosba.

Kedvcsinálónak és ízelítőnek álljon itt néhány érdekesség a fesztivál alatt vetített filmekről!

Nincs parancs!

Valódi sorsok, személyes történetek, egyéni döntések. Bella Árpád és Harald Jäger határőr alezredesek története kísértetiesen hasonló: Bella Árpád hatáskörét túllépve átengedte a keletnémet tömeget a magyar–osztrák határon, és Harald Jäger is hasonlóan cselekedett a berlini falnál, amikor puskalövés nélkül kelet-berlinieket engedett Nyugatra. De mitől is érezhetjük magunkat igazán ott, 1989 augusztusában Berlinben? Mi játszódik le egy határőr fejében egy feszültséggel teli, később történelmivé váló pillanatban? A vásznon megjelennek Horváth Péter fotóművésznek a városról készített felvételei, a Lobenwein Tamás által a Páneurópai Pikniken megörökített pillanatok, Orosz István grafikus, képzőművész munkái, Cakó Ferenc homokanimációi, illetve korabeli graffitik, fikciós filmrészletek. A rendkívül összetett és sokrétű filmet 2021. szeptember 17-én tűzi műsorra a Müpamozi, ráadásul a vetítés előtt és után Hidas Ildikó dramaturg és Szalay Péter rendező beszélget a közönséggel.

Egy, kettő, három

Kevés amerikaibb dolog van, mint a Coca-Cola. És kevés jobb drámaíró alkotott Magyarországon, mint Molnár Ferenc. Hogy ez a két dolog hogyan keresztezheti egymást Berlin kanyargós utcáin, az nagyon egyszerű – és természetesen amerikai. Egy valódi multikulturális alkotással állunk szemben, ha megnézzük Billy Wilder vígjátékát. Érdekesség, hogy a stáb éppen Berlinben forgatott, amikor egyik napról a másikra ott termett a fal, ezért kénytelenek voltak a munkát Münchenben folytatni. Ha kíváncsiak vagytok rá, hogyan sikerült az amerikaiaknak Münchenből tökéletes Berlint varázsolni egy magyar egyfelvonásos történetéhez, mindenképpen látogassatok el 2021. szeptember 18-án a Müpába! Kacagtató élményben lesz részetek!

mupamozi_egy_ketto_harom_europaihidak.jpg

Maria Braun házassága

Az első – de nem az utolsó! – német alkotás a sorban. A történet egy fiatal nőről, Mariáról szól, aki feleségül megy egy Hermann nevű katonához. Aki a fronton meghal. Vagy nem hal meg? Más hal meg? Ki tudja? A Maria Braun házasságát Rainer Werner Fassbinder Coburgban kezdte el forgatni, de később, miután a film költségvetése messze túlhaladta a vártakat – és a legdrágább jelenetek még tekercsen sem voltak –, és Fassbinder egyéb okok miatt kirúgta a fél forgatócsoportot, áttelepült Berlinbe, hogy az utolsó képkockákat is felvegyék. A film kasszasiker lett, olyannyira, hogy az Egyesült Államokban ez a valaha volt legjövedelmezőbb német alkotás. Nálunk szeptember 18-án 19 órától látható.

mupamozi_europaihidak_maria_braun_hazassaga.jpg

Berlin felett az ég

…olykor kék, máskor felhős, általában napos. A történet szerint pedig angyalok „lakják”. Onnan fentről figyelik a fal által kettéosztott Berlin lakosságát, és esetenként eltűnődnek: nem volna jobb embernek lenni? Az alkotás nem véletlenül zsebelte be 1988-ban a Német Filmdíjat, Wim Wenders pedig 1987-ben a cannes-i filmfesztiválon a legjobb rendezőnek járó elismerést kapta. Bár a történetből készült remake, az Angyalok városa is kiváló, mi mégis inkább azt javasoljuk, gyertek el szeptember 19-én a Müpába, és váltsatok jegyet, hogy megtudhassátok, milyen is volt Berlin felett az egységes ég.

Good bye, Lenin!

Keserédes vígjáték a múltról, a jelenről, a szeretetről és arról, mit meg nem teszünk valaki nyugalmáért. Végre megtörtént a rendszervált(oz)ás, de egy kelet-berlini lakásban továbbra is „NDK-s az élet”. Hogy miért? Roppant egyszerű! Egy anya egészségéért, nyugalmáért, akinek fogalma sincs róla, hogy amíg kómában feküdt, szeretett szocializmusa volt, nincs. A 2003-as filmet Berlin sugárútján, a Karl-Marx-Alleen és az Alexanderplatz mellett forgatták. Kell ennél berlinibb alkotás? Na ugye, hogy nem! De aki nem hiszi, járjon utána szeptember 19-én a Müpában! Vagy lehet, hogy az is csak színjáték lesz?

 

 

Tudatos jelenlét és a magány, ami mindenkié - Interjú a Platon Karataev két frontemberével

Tudatos jelenlét és a magány, ami mindenkié - Interjú a Platon Karataev két frontemberével

Tudatos jelenlét és a magány, ami mindenkié - Interjú a Platon Karataev két frontemberével

Az idén ötéves, indie folk alapokról induló, később az akusztikus iránytól eltávolodó Platon Karataev már az első albumával is rekordokat döntött, a For Her dalait többmillióan streamelték Spotifyon, Atoms című, második anyaguk pedig egyenesen a HOTS, vagyis a hazai szakma által a nemzetközi színtéren leginkább piacképesnek tartott előadók listájának élére repítette őket. A banda gőzerővel dolgozik a harmadik lemezén, amelyről legelőször a Müpa közönsége hallhat dalokat. A két frontemberrel, Czakó-Kuraly Sebestyénnel és Balla Gergellyel beszélgettünk.

lisztunnep2021_platon_karataev_borito2.jpg

 Fotó: Platon Karataev © Wertán Botond, Vadas Géza

Kezdjük rögtön egy aktualitással! Két angol nyelvű lemez után a közelmúltban kijöttetek egy magyar nyelvű dallal. Mi változott?

Balla Gergely:  Több oka is van annak, hogy kezdetben kizárólag angol nyelvű dalokat írtunk: egyrészt mi magunk is legnagyobbrészt angol nyelvű számokat hallgattunk, és – mivel a minket ért hatások erősen befolyásolják az alkotásainkat – a legkönnyebben ezen a nyelven tudtunk megszólalni. Ráadásul kezdetben kissé műfaj- és karakteridegennek éreztük az indie folkos vonalat magyar szövegekkel társítani, amiben az is közrejátszott, hogy az angol nyelvet prozódiai okokból sokkal könnyebb a zenénkre alkalmazni. Emellett pedig kétségtelenül volt bennem egyfajta mentális blokk is, ami miatt elképzelhetetlennek tartottam, hogy a nyelvet olyan magas szinten művelő szellemi óriások, mint Pilinszky János vagy Weöres Sándor után méltó szövegeket tudnék alkotni. Ez a blokk viszont tavaly márciusban feloldódott, akkor elkezdtek magyarul jönni a sorok, és így már teljesen más minőségben tudok kapcsolódni a dalokhoz, ami katartikus élmény.   

Czakó-Kuraly Sebestyén: A prozódiával kapcsolatban még annyit tennék hozzá, hogy az általunk képviselt dallamvilághoz valóban sokkal nehezebb harmonikusan társítani a magyar nyelvet, hiszen annak a jellegzetes karakterjegyei, a sok szótagból álló, markáns hangzású szavak miatt összetettebb feladat egy ritmikai szempontból is jól működő magyar szöveget létrehozni. De nagyon boldog vagyok, hogy Gergőnél átszakadt ez a gát, és úgy érzem, olyan dalok születtek, amelyekben a szöveg és a dallam megtámasztja egymást, és egységet alkot.

A külföldi közönség megszólítása nem is volt elsődleges szempont az angol nyelvű lemezek megírásakor?

BG: Bár nagyon szeretünk külföldön turnézni, nem azért ír(t)unk angolul, hogy a nemzetközi színtéren jól tudjunk érvényesülni. Általánosságban elmondható a zenekarról, hogy semmit nem azért csinálunk, hogy megfeleljünk valamilyen elvárásnak. A mi esetünkben ez pont fordítva van: olyan zenét írunk, amit száz százalékig önazonosnak érzünk, és ami mögé teljes mértékben be tudunk állni, vagyis nem igényeket szeretnénk kiszolgálni, hanem megtalálni azokat, akik éppen arra fogékonyak, amit mi tudunk adni. Ahogyan az angol nyelvű dalok esetében sem gondoltunk arra, hogy azokkal külföldön jól lehet turnézni, most a Partért kiáltó esetében sem az volt az alkotás motivációja, hogy ezzel majd hatékonyabban elérhetjük a magyar közönséget.

Ezek szerint nem is tartotok attól, hogy az új dal és lemez nem jut el a külföldiekhez vagy nem tetszik majd nekik?

CzKS: Ettől egyáltalán nem félünk, mivel úgy hisszük, a külföldi közönségünknek akár izgalmas is lehet ez a különleges, számukra egzotikus nyelv, ami a zenekar hangzásvilágával nagyon jól működik. A világzenében egyébként megszokott és természetes, hogy a dalok az alkotók anyanyelvén szólalnak meg, kicsit mi is úgy gondolunk a magyar dalainkra, mint azokra a világzenékre, amelyeket anélkül is tudunk élvezni, hogy értenénk őket. 

BG: Ám hogy mégse vágjuk el teljesen a külföldi szálakat, azt tervezzük, hogy pár dalt kiadunk angolul is, és ebben a projektben most egy műfordító segít minket. Ez egy nyíltan felvállalt és tudatos kompromisszum, hogy valamelyest megmaradjon a nemzetközi jelenlétünk.

A tudatosság egyébként is elég jellemző rátok. Úgy tudom, hogy a „rocksztárságról” is másképp gondolkodtok, mint a többség.

BG: Sebő és én pszichológus végzettséggel rendelkezünk, és rendkívül fontosnak tartjuk, hogy időt és energiát szánjunk a belső munkára. A színpadon kívül is nagyon erős és tudatos jelenlétre törekszünk, és több olyan technikát alkalmazunk a hétköznapokban, amelyek segítségével tudatmódosító szerek nélkül is könnyen el tudunk mélyülni az alkotásban vagy éppen fel tudjuk dolgozni a minket ért élményeket. Ilyenek például az autogén tréning vagy a meditáció, de szokásunk az is, hogy a koncertek előtt, a ráhangolódást segítendő egy-egy imaginációs ülés keretében, együtt képzeljük el, hogy mi fog történni a színpadon.

CzKS: Azért ezt nem úgy kell elképzelni, mintha egy straigth edge zenekar lennénk, magától értetődő, hogy mi is bulizunk néha, és olykor nálunk is megborul a sörösüveg, de nem ez az, ami általában jellemzi a zenekart. Laciban és Somában (az együttes basszusgitárosa, Sallai László és a dobos Bradák Soma, a szerk.) – akik most nincsenek itt, de róluk is mindenképp ejtsünk szót – is megvan a törekvés az egyensúlyra, a mentális és lelki tisztaságra, de időnként persze mindannyian el tudjuk engedni magunkat. 

BG: Igen, senki ne gondolja, hogy minden napot öt perc levitálással kezdünk, inkább csak igyekszünk megvalósítani egy fokozottabb jelenlétet a mindennapjaink során. Hiszen az alkotáshoz mindenképpen merülni kell, de nem mindegy, honnan indulunk, a felszínről vagy már egy tudatosabb állapotból.

lisztunnep2021_platon_karataev_borito.jpg 
Fotó: Platon Karataev © Platon Karataev official

A mélység visszatérő fogalom nálatok, és azt is mondják a dalaitokra, hogy a magány zenéje. Egyetértetek ezzel?

CzKS: Ez bizonyos szempontból megállja a helyét, mert úgy gondolom, a mi zenénket (a koncertektől eltekintve) a legkényelmesebben talán nem társaságban hallgatja a közönség. Például nehezen tudom elképzelni, hogy egy házibuliban valaki betegye a Partért kiáltót. És az is igaz, hogy a zene magja Gergőnél és nálam is magányban születik, ugyanakkor van ebben egy kis ellentmondás is, hiszen pont ez a magány a közös élményünk, ebben leszünk egyek. 

BG: Szerintem ebben a magányban van valamiféle egymásra tekintés vagy egymásra találás, és a közönség visszajelzéseiből azt érezzük, hogy a dalainknak közösségteremtő és megtartó ereje is van. A zenekar kapcsán már a mottómmá vált, hogy a lehető legszemélyesebben beszéljünk a legegyetemesebb kérdésekről, a magány érzését pedig mindenki megtapasztalja, ezáltal válik univerzális élménnyé. 

Az első lemezetek szerelmi tematikája után a másodikon már egzisztenciális kérdéseket boncolgattatok. A készülő harmadik albumról mit lehet tudni?

BG: Szokták mondani, hogy az első lemez zsigerből jön, a másodikat lendületből hozza a zenekar, a harmadik pedig vízválasztó. A mi esetünkben ez majdhogynem szó szerint is érthető, hiszen a teljes anyagot uralja és körülöleli a víz, mint az egység jelképe. Tematikájában inkább a második album folytatásának tekinthető, és zeneileg sem lesz akkora ugrás az Atomshoz képest, mint amekkorát az jelentett a For Her után, de a lemezen minden dal magyar nyelvű, ami mindenképpen jelentős változás.

CzKS: Lesznek grandiózus, nagyot robbanó dalok, lesz pár hozzánk mérten könnyedebb darab, készülünk egy kórusdallal és pár csendesebb darabbal is, szóval nagy íveket járunk majd be az új albummal. Nagyon büszkék vagyunk rá, és alig várjuk, hogy megmutassuk a közönségnek!

Jól tudom, hogy a Müpa nézői kaphatnak először ízelítőt az új lemez dalaiból?

BG: Igen, ez így van! A Partért kiáltót már ismerhetik, akik követnek minket a közösségimédia-felületeinken, de az új lemez több dalát kifejezetten a Müpa-koncertre tartogatjuk. Bizonyos tekintetben nagyobb is rajtunk a nyomás, mint általában, hiszen azt szeretnénk, hogy a közönségnek a hely szelleméhez méltó élményben legyen része. 

CzKS: Ez a koncert nem csak az új dalok miatt fontos számunkra, hanem azért is, mert a Müpában színpadra állni minden zenekar életében mérföldkőnek számít. Rengeteget próbálunk, izgatottan várjuk, hogy birtokba vehessük a Fesztivál Színházat.

Így hangzik majd a szeptember a Müpában

Így hangzik majd a szeptember a Müpában

Így hangzik majd a szeptember a Müpában

Komoly és könnyű dalok a következő hónap koncertjeiből

Augusztus utolsó napjaiban hivatalosan is elindult a Müpa 2021/22-es évada, mégpedig nem is akárhogyan! A három napos JazzTime fesztivál mellett vasárnap napjaink legnépszerűbb szopránja, Anna Netrebko előadásában hangzott fel Puccini legismertebb operája, a Tosca. Az est sikerét jelezte az is, hogy még az amerikai filmsztár, John Travolta is csak szuperlatívuszokban tudott nyilatkozni a művésznő lehengerlő előadásáról. 

mupa_osz.jpg

A szeptember is hasonlóan izgalmasnak ígérkezik majd, egymásnak adják majd a színpadon a jobbnál jobb produkciók: szóló zongoraesttel tér vissza az első Müpa Home Live koncert főszereplője, Vikingúr Ólafsson, a Williem Christie vezényelte Ensemble Les Arts Florissant egy Händel oratóriumot hoz el, Fishcer Ivánt pedig tőle nem megszokott módon, ezúttal nem a Fesztiválzenekar, hanem a Konzerthausorchester Berlin élén láthatja a közönség. 

A könnyedebb műfajok kedvelőinek is tartogat ám csemegéket az őszi hónap: először játszik a Müpában az egyik legfelkapottabb fiatal hazai zenekar, a Platon Karataev, visszatér a blues hazai nagykövete, Little G Weevil, ráadásul nem is egyedül, hiszen zseniális zenésztársakat hívott meg vendégül. Az improvizatív gitárjáték mestere, Snétberger Ferenc vadonatúj műsorral készül, a hatvanöt éves német énekes és szórakoztatóművész, Friedrich Liechtenstein pedig jazzes, popos triójával érkezik.

 

 

Hogyan vált Budapest ikonikus épülete űrközponttá?

Hogyan vált Budapest ikonikus épülete űrközponttá?

Hogyan vált Budapest ikonikus épülete űrközponttá?

A Müpa impozáns épülete mindig kifogyhatatlan témát ad a fotósoknak, az ide érkező vendégeknek és művészeknek is. Az Instagramon például több mint 23 ezer posztban jelenik meg a mupa hashtag. De van még egy csoport, akik előszeretettel választják a Müpát. A Budapesten forgató filmsztárok szabadidejüket is szívesen töltik a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyteremben, Jeremy Irons visszatérő vendég volt a Komor Marcell utcában, a minap pedig John Travolta tapsolt állva a ragyogó operaénekesnőnek, Anna Netrebkónak. De a Müpa mint épület is gyakran "vendégszerepelt" a filmvásznon: az elmúlt évek során ugyanis számos hazai és külföldi filmprodukcióban tűnt fel az intézmény jellegzetes homlokzata, de a szemfülesek akár az előcsarnok oszlopait vagy épp az Üvegterem összetéveszthetetlen lámpatesteit is kiszúrhatták egy-egy képkockában.  A kevésbé sasszeműeknek segítünk egy picit az alábbi listával.

 2020-2021_osz_201104_reklamfilm_werk_mupa_reklamfilmwerk_pj_200.jpgA Müpa tereiben már lassan megszokott jelenség a filmes stábok sürgése-forgása. 
Fotó: Posztós János, Müpa

Strike Back - Válaszcsapás

Az összesen hét évadot megélt amerikai-brit akciósorozat, a Válaszcsapás két évada is Magyarországon forgott. A negyedik évad során számtalan budapesti helyszín megjelenik, és leggyakrabban fel is robban. Így járt például egy 47-es villamos, de a Liszt Ferenc Repülőtéren se maradt kő kövön.  Ekkor történt az is, hogy a forgatás 3 napján ENSZ székház "szerepét játszó" Müpa üvegajtaján nemes egyszerűséggel áthajtott egy páncélautó. A művelethez a filmszakmában használatos cukorüveggel helyettesítették az épület üvegtábláját, de a kavalkád még így is felkeltette a környéken lakók figyelmét, akik a helyi kapitányságon aggódva jelentették, hogy a Müpa épülete előtt óriási a fennforgás. A munkatársak végül biztosították az odatelefonáló rendőröket, hogy minden a legnagyobb rendben van, ez is csak egy újabb nap az irodában.

 


A Strike Back stábja is meglepődött, hogy engedélyt kaptak az őrült kaszkadőrjelenetekre a Müpában

Mentőexpedíció (The Martian)

Talán az egyik legnagyobb volumenű forgatás, ami a Müpában zajlott, Ridley Scott 2014-ben készült szuperprodukciója, a Mentőexpedíció volt. A hollywoodi sztárokat felvonultató stáb egy teljes napra elfoglalta az épületet és a felszíni parkolót. A Kínai Nemzeti Űrügynökséggé avanzsáló Müpa premier plánban megcsodálható a 81. percben, háttérben a Rákóczi-híddal. 

20151002mentoexpedicio-magyar3.gif_644x266
Az amerikai stáb még a telet is a Müpa elé varázsolta egy jelenet erejéig
(részlet a Mentőexpedíció című filmből)

A jelenetben látható hó is a filmesek varázslata volt, ami annyira élethűre sikeredett, hogy több kollégát is sikerült megtéveszteniük vele, akik azt hitték, végre megérkezett az igazi tél. Kicsit már szemfülesebbnek kell lenni, hogy az Üvegtermet is kiszúrjuk: ezúttal a megszokott Hangulatkoncertek helyett az űrügynökség irodájának adott helyet.

A Kínai Nemzeti Űrügynökség vezetőjének irodájában játszódó részeket az Üvegteremben vették fel
Forrás: Intercom

Pesti Balhé

Lóth Balázs akció-vígjátékában, a Pesti Balhéban egy fordított képrablás szemtanúi lehettek a nézők. A Mészáros Béla, Szabó Simon és Reviczky Gábor főszereplésével készült produkció 2019 májusában forgatott a házban, amikor az emeleti Előcsarnok és a mélygarázs is az őrületes képrablás egyik helyszínévé változott.

 

Alvilág

A Balsai Móni és Schmied Zoltán főszereplésével készült krimisorozat, az Alvilág sem tudott ellenállni a Müpának. Ujj Mészáros Károly rendező ugyanis épp a Müpa előtt telente felállított jégpályát szemelte ki az egyik jelenthez. Sőt, a mélygarázs itt is szerepet kapott, hiszen egy izgalmas, lövöldözéssel teli jelenet éppen ott játszódott.

Eltáncolt geometria, avagy hogyan került az op-art pápája a balettbe

Eltáncolt geometria, avagy hogyan került az op-art pápája a balettbe

Eltáncolt geometria, avagy hogyan került az op-art pápája a balettbe

A csillagok különleges együttállása szükséges ahhoz, hogy nagy jubileumok egy évre essenek. A Pécsi Balettnél az elmúlt évben ezt a különleges alkalmat egy különleges előadással ünnepelték.  A társulat ugyanis 60., a Vasarely Alapítvány pedig 55. évfordulóját ünnepelte, miközben a kettőjüket összekötő pécsi születésű Victor Vasarely éppen 115 éve született. Ennek eredménye pedig az első Bartók Tavaszon manifesztálódott, mikoris május 28-án bemutatták a Vasarely-etűdöket.

210528_pecsi_balett_vasarely-etudok_036_c_kallai-toth_anett_mupa.jpgA Vasarely-etűdök a Bartók Tavaszos premier után újra látható lesz a Müpa műsorán
Fotó: Kállai-Tóth Anett, Müpa

Elsők az elsők közt

1960 augusztusa úgy került be a magyar tánctörténelembe, mint az év, amikor a Balettintézet végzős osztályából megszületett az első hazai modern balettegyüttes. Bár Eck Imrének nem volt nagy tánctapasztalata, ez nem gátolta meg abban, hogy nagyot merjen álmodni: kilépni a klasszikus orosz balett korlátai közül és a jelen történéseire és problémáira reflektáló, a megszokottól eltérő formavilágú, modern táncdarabokat színpadra állítani. 1961. január 3-án debütált a Pécsi Nemzeti Színházban a BALETTEST. Eck három részből álló koreográfiáját Szokolay Sándor, Vujicsics Tihamér és Hidas Frigyes zenéjére táncolták. A fogadtatás ugyan vegyes volt, de visszavonhatatlanul elindult valami a magyar táncéletben, amely nemcsak meghatározta, de formálta is a jövő táncszféráját.

Az iszonyat balladája, 1961Eck Imre: Az iszonyat balladája (1961, Eck Imre, Bretus Márta, Tóth Sándor, Árva Eszter)

Korszakos vezetők, vezető korszakok

Egy együttes életében mindig meghatározó az igazgató személye. Az ő szemlélete, látásmódja, művészi kreativitása nemcsak a produkciók, de a benne résztvevő táncosok – és rajtuk keresztül a táncszakma – alakulását is befolyásolja. Ennek megfelelően a balett-társulatoknál bevett szokás, hogy a különböző korszakokat az éppen a tisztséget betöltő személyhez kötik. Eck vezetése alatt a Pécsi Balett nemcsak itthon, de a nemzetközi táncszíntéren is kivívta magának a szakma és a közönség figyelmét. Az őt követő Tóth Sándor igazgatása alatt egy új vonulat indult el a balett életében, amelyben fiatal tehetségek és vendégkoreográfusok is lehetőséget kaptak a bemutatkozásra. 22 év után 1992-ben Herczog István vette át a stafétát, aki a Pécsi Művészeti Szakközépiskola növendékeiből és Európából szerződtetett fiatal táncosokkal frissítette fel az együttes vérkeringését. Őt előbb Keveházi Gábor, majd később Egerházi Attila követte, akik a „legenda folytatódik” szlogent szemük előtt tartva a társulat régi művészi koncepciójának visszaállítását tűzték ki célul. 2005-ben aztán az a Vincze Balázs került az igazgatói székbe, aki nem kisebb feladatot tűzött ki maga elé célul, mint megteremteni a balett önállóságához szükséges feltételeket.

Az önállósodás rögös útja

1960-ban a balett a Pécsi Nemzeti Színház tagozataként jött létre, és ennek megfelelően a táncbemutatók mellett a színház zenés előadásaiban is helyt kellett állnia az együttesnek. Ez a kettős szerep azonban nemcsak fizikailag, de mentálisan is extra terhet rótt a táncosokra, hiszen a tánckari és a balettművészi feladat teljesen más szakmai felkészülést kíván. Végül 2017. január 1-je lett a nap, amikor a Pécsi Balett a Zsolnay Kulturális Negyed rezidens balettegyütteseként, már mint önálló társulat folytathatta a szakmai munkát. „Életem egyik legszebb napja, együttesvezetői munkám csúcsa ez a színháztörténeti pillanat. Fantasztikus érzés, hogy 56 év után sikerült beteljesítenem Magyarország első modern balettegyüttesének sorsát” – mondta akkor meghatódva Vincze Balázs, aki az igazgatói pozíciót Uhrik Teodórának átadva művészeti vezetőként folytatta a munkát az immáron önálló Pécsi Balettben.

vincze_balazs.jpgVincze Balázs 11 évig dolgozott a társulat önállóságán, mígnem végül 2017-ben az együttes a Pécsi Nemzeti Színháztól függetlenedve megkezdhette az igazi önmegvalósítást

Uhrik Teodóra: A híd a múlt és jelen között

A Pécsi Balett az elmúlt hat évtizedben sok változáson ment keresztül azóta, ám egy biztos pontja mindig volt az együttesnek Uhrik Teodóra személyében. A Kossuth- és Liszt-díjas, Érdemes Művész balettművész alig 17 éves volt, amikor Pécsre szerződött, és azóta sem hagyta el az együttest. „Egy erős, vasszerkezetű híd vagyok a Pécsi Balett életében” – fogalmazott nemrég a Bartók Tavasz kameráinak.  Az aktív tánctól való visszavonulása után sem hagyta el a színpadot: koreográfusként és tánctanárként dolgozott, a Pécsi Művészeti Szakközépiskola táncművészeti tagozatát is vezette egy időben, könyvet írt, dramaturg volt, de még a jelmeztervezésben is kipróbálta magát. 2017 óta pedig ügyvezető igazgatóként terelgeti az együttes mindennapjait, de egy-egy kisebb szerep kedvéért a színpadra is nagy örömmel tér vissza.

210528_pecsi_balett_vasarely-etudok_076_c_kallai-toth_anett_mupa.jpgUhrik Teodóra egyenesen az iskolapadból került Pécsre és azóta is a Pécsi Balett egyik motorja., igaz, legtöbbször a színfalak mögött. A Vasarely-etűdöknél a közönség azon szerencsés helyzetben lehet, hogy a színpadon is láthatja.
Fotó: Kállai-Tóth Anett

Három a pécsi jubileum

2021-re három jeles évforduló is kijutott a pécsi művészvilágnak. Idén 115 éve született a kultúra városában az op-art pápájaként is emlegetett Victor Vasarely, akinek hagyatékát őrző és gondozó alapítvány alapításának 55. évfordulóját ünnepelte. Adta tehát magát a tematika, hogy mi kerüljön a város másik büszkesége, a Pécsi Balett 60. évadának egyik fókuszába. Ahogyan az op-artban, úgy a Vasarely munkássága előtt tisztelgő előadásban is kiemelten fontos szerepet kapott a vizualitás. A díszlet, a jelmezek, a kellékek, mind-mind a műfaj alapját adó optikai illúzió megteremtését szolgálják.

210415_pecsi_balett_002_c_borbas_betti.jpg A Pécsi Balett társulata a jubileumi 60. évadban
Fotó: Borbás Betti

A Vasarely-etűdök nem Vasarely életét szeretné bemutatni, sokkal inkább az ő művészeti hitvallását viszi színpadra. Ahogy Vincze Balázs a Bartók Tavasz videósorozatában elmondta, nemcsak ő, de a zeneszerző Riederauer Richárd, a jelmeztervező Nagy Fruzsina és a díszletet megálmodó Cziegler Balázs is az előadáson is szereplő képekből merített inspirációt. „Mindenki szabadon dolgozhatott, és ettől azt érzem mindig, hogy a díszlettervező, a jelmeztervező, a zeneszerző is sokkal jobban magáénak érzi a darabot.”  A végeredmény pedig az op-art megteremtőjéhez méltó vizuális orgia a színpadon.

210528_pecsi_balett_vasarely-etudok_027_c_kallai-toth_anett_mupa.jpgA Vasarely-etűdök minden részletét, a díszlettől a jelmezekig áthatja az op-art
Fotó: Kállai-Tóth Anett, Müpa

süti beállítások módosítása