Újévkor sokan indítunk tiszta lappal, és teszünk betartható, kevésbé teljesíthető vagy éppen egészen lehetetlen fogadalmakat. Persze minden naptárcsere alkalmával eltökéljük azt is, hogy ezúttal tűzön-vízen át ragaszkodunk kitűzött céljainkhoz. A tavalyi év mindent a feje tetejére állított a világban, s az idei sem indult túl lelkesítően, így akad, aki nem is fogadkozott vagy már rég elengedte korábbi szándékait. Mi viszont most olyat ajánlunk, amitől garantáltan mindenki kedve megjön, hogy új fejezeteket nyisson, és jóféle, építő, kímélő, sőt kényeztető élményeket szerezzen. Mivel a kultúra területén általában nem években, hanem évadokban gondolkodunk, a Müpa 2021/22-es szezonjának programjaival itt a legjobb alkalom, hogy egy teljesebb és vidámabb időszakot kezdjünk!
Inspiráló nők – motiváció után kutatóknak
Aki igazán motiváló történetekre vágyik, az a legjobb helyen jár: elképesztő sikereket, kalandos életutakat és csodás művészkarriert felmutató női alkotókkal találkozhat a Müpa közönsége a következő évadban is. Ha feltett szándékotok, hogy idén kihozzátok magatokból a legjobbat, és csak egy kis inspiráció kéne, mutatunk pár A-listás női példaképet! Itt van például mindjárt Anna Netrebko, a világ egyik legkiemelkedőbb szopránja, aki több mint két évtizede az operaélet állócsillaga és szexszimbóluma. Pedig kezdetben nem is álmodott énekesi karrierről, mégis: a szentpétervári Mariinszkij Színház egykori takarítónőjének neve ma már fogalom, és mindenki csodálja a páratlan színpadi jelenlétéről és kivételes hangjáról ismert Annát, aki hamarosan ismét hazánkba érkezik. Az ő címszereplésével, valamint világsztár kollégák közreműködésével lesz látható ugyanis Puccini szabadságot és szerelmet a középpontba állító operája, a Tosca koncertszerű előadása.
Vagy említhetjük Baráth Emőkét is, aki fiatal kora ellenére hosszú évek óta a legnívósabb koncerttermek és legnagyobb fesztiválok visszatérő vendége, és akinek megadatott, hogy az operavilág olyan nagyágyúival álljon színpadra vagy készítsen lemezt, mint például Philippe Jaroussky. A sikerért persze kőkeményen megdolgozott, de a nemzetközi koncertélet nagy szerencsénkre igen hamar felfedezte magának, így ma már kétlaki életet él. Éppen ezért hatalmas örömünnep, valahányszor hazai színpadokon hallhatjuk őt, és most a rajongók és a műfajjal ismerkedők számára is jó hír, hogy az elkövetkezendő időszakban ez több alkalommal is bekövetkezik majd, hiszen ő a Müpa 2021/22-es évadának művésze. A közönség így nemcsak a Régizene Fesztiválon, hanem az Europa Galante együttessel közös koncerten és a Karácsonyi oratórium előadásán is találkozhat vele.
Úgyszintén példaértékű sikereket tudhat magáénak a világklasszis holland hegedűművész, Janine Jansen, aki kultlemezeinek, lebilincselő koncertjeinek és rangos díjainak köszönhetően tett szert széles körű (el)ismertségre a világban. Akik ismerik, azt mondják, Janine nemcsak szakmailag megkérdőjelezhetetlen, de nagyon kedves jelenség is, aki figyelmességével és stílusával is megbabonázza a közönséget. A Müpában hozzá hasonlóan elismert sztárokkal lép színpadra: korunk egyik legnépszerűbb karmesterével, Paavo Järvival és Európa kamarazenekarainak egyik legjobbjával, a Brémai Német Kamarafilharmóniával ad koncertet.
A sokoldalúságáról híres dívát, Szonja Joncsevát 2013-as metropolitanbeli debütálása óta kiemelt figyelemmel követi a világ operaközönsége, de érdemes tudni, hogy a művésznőnek egy kis lazaságért és nyitottságért sem kell a szomszédba mennie. Így fordulhat elő, hogy nemcsak klasszikus szerepekben, hanem a könnyedebb műfajokban is láthattuk már lubickolni, például Sting vagy éppen Elvis Costello partnereként. A bolgár szopránnal egyébként nemcsak a New York-i Metropolitan, a londoni Covent Garden, a bécsi Staatsoper és a Bajor Állami Operaház közönsége, de a Müpa nézői is többször találkozhattak már, és boldogan vállalta, hogy ismét a lelkes magyar közönségnek énekeljen. Novemberben látható áriaestjére Verdi, valamint Puccini és kortársai, azaz a veristák alkotásaiból összeállított válogatással készül.
Egzotikumok és érdekességek – ötletek elvágyódóknak
Az alma nem esett messze a fájától, mondhatnánk, hiszen a Londonban született Anoushka Shankar apját, Ravi Shankart követve már hétéves korától zenét tanult. A szorgalom és a tehetség pedig meghozta gyümölcsét, az indiai zene élő legendájának gyermeke hamarosan saját jogon vonult be a könnyűzene történetébe, és igen, helyet kaphatott volna éppen az előzőekben tárgyalt inspiráló nők között is, de amit ő nyújt a közönségnek, az megér egy külön mesét. Kalandozó kedvének köszönhetően nem ragadt le egyetlen stílusnál, olykor az indiai klasszikus zenét keveri elektronikával, máskor a világzene felé kacsingat, megint máskor artpopdalokkal hívja fel magára a vájt fülű közönség figyelmét. Új, nagyszabású vállalkozásában a Brit Filmintézet felkérésére komponált grandiózus és áradó kísérőmuzsikát a Shiraz című, 1928-as némafilm felújított változatához. A Taj Mahal történetét fiktív keretben feldolgozó, kétórás szerelmes mozi egy több ezer statisztát megmozgató, felejthetetlen alkotás, amelyhez Shankar hasonlóan lehengerlő és összetett zenét álmodott. Így ha idén azt fogadtátok meg, hogy új kultúrákat ismertek meg, és megpróbáltok többet lazítani, esetleg ellestek valamit a dél-ázsiai életszemléletből, keresve sem találhatnátok jobb programot!
Ha pedig még messzebbre kalandoznátok, és fiktív tájakig is elmerészkednétek, akkor nektek találták ki a koloratúrmezzo, Joyce DiDonato Éden című tematikus estjét, amelyen Cavalli, Händel, Purcell, Gluck, Wagner, Mahler, Ives és a kortárs Rachel Portman zenéjét hallgatva csodálhatjátok meg virtuozitását. DiDonato egyébként különleges hangja és elképesztően magas színvonalú vokális tudása mellett közvetlen és szuggesztív előadásmódjával is kitűnik a mezőnyből. A díva természetesen régi szövetségesei, a historikus hangszereken muzsikáló Il Pomo d’Oro együttes és karmesterük, Maxim Emelyanychev társaságában lép színpadra a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyteremben.
Feltöltődés szépségre éhezőknek és romantikus lelkeknek
A napi darálóban időnként hajlamosak vagyunk kevés figyelmet szentelni lelki egészségünknek. A multivitamint még csak bedobjuk reggel, és talán arra is törekszünk, hogy ne vágjuk agyon a koleszterinszintünket egészségtelen ételekkel, ám míg kultúránk előtérbe helyezi a külső szépség kultuszát, az érzelmi töltődésnek kevésbé enged teret. Most olyasmit ajánlunk, ami amellett, hogy a szemnek-fülnek is kényeztető, segít újratölteni belső elemeinket és kisimítani lelki gyűrődéseinket. A ma már klasszikusnak számító romantikus balett, a Giselle Adolphe Adam dallamaival vált ismertté, az első Bartók Tavasz keretében azonban a közönség egy vadonatúj adaptációt ismerhetett meg, amely GisL címmel, Velekei László koreográfiájával, a négy évtizedes múltra visszatekintő Győri Balett produkciójában került színpadra. A misztikus és magával ragadó történethez Lajkó Félix szerzett néhol ringató és simogató, máskor rejtélyes vagy épp sodró zenét, amelyre tökéletesen rímel a táncosok kifinomult és összehangolt mozgása.
És ha már finomság és könnyedség, vétek volna kihagyni Valerij Gergijev és a Mariinszkij Színház Zenekarának koncertjét, ahol a francia zeneszerzők alkotásai mellett egy orosz, de francia kötődésű alapmű is felcsendül. Elhangzik Debussy szimfonikus prelűdje, a Mallarmé-vers ihlette Egy faun délutánja, Saint-Saëns elképesztően elegáns II. zongoraversenye, valamint Stravinsky ikonikus Petruskája is, amelynek bemutatója Párizsban volt a tízes években, a legendás Gyagilev Balett előadásában. Bónusz, hogy a zongoraverseny fiatal szólistája az az Alexandre Kantorow lesz, akit a Fanfare című amerikai lap kritikusa „Liszt reinkarnációjaként” említ. Izgalmas, ugye?