Nyolc évvel első budapesti szólókoncertje után saját triója élén tér vissza a fővárosba a multiinstrumentalista Trixie Whitley. Március 8-án legutóbbi albumának anyagával érkezik a Müpába. Ismerjük meg egy kicsit jobban!
Otthon az Atlanti-óceán két oldalán, és otthon a színpadon
Bár a belgiumi Gentben született, alig múlt egy éves, amikor édesanyjával a tengerentúlra, New Yorkba költözött, hiszen édesapja, Chris Whitley az Államokban élt és dolgozott. Gyerekkorát is a két város – és földrész – közötti ingázás határozta meg, így nem meglepő, hogy 11 évesen a szülői házat elhagyva Európába költözött. Amikor épp New Yorkban voltak, sok időt töltött blues-rock zenész apjával, hol a Jimi Hendrix alapította legendás Electric Blues Stúdióban vagy éppen a színpadon. Három éves volt, amikor először léptek fel együtt, 10 évesen pedig már Whitley albumán vokálozott. Például az alább is hallható Automatic című számnál.
Multiinstrumentalista-multitalentum
Trixie első hangszere rendhagyó módon a dob volt, amit 10 éves korára már el is sajátított. 11 évesen az antwerpeni Kortárs Művészeti Múzeum legfiatalabb rezidens DJ-jeként avantgarde jazz, free jazz és hiphop lemezeket pörgetett, mellette pedig rave partykon is játszott. Egy év múlva pedig már színházi társulatokkal turnézott, dobos/énekes/színész/táncos szerepekben, egészen addig, amíg 15 éves korában el nem határozta, hogy kizárólag a zenével szeretne foglalkozni.
Világsztárok között
Édesapjának köszönhetően már kisgyerekként is világsztár zenészek között mozgott. 2013-as Vogue interjújában többek közt Dave Matthews, Keith Richards és Bruce Springsteen neve is előkerül, de felnőtt zenészként is több zenei hírességgel is volt szerencséje együtt dolgozni: Marc Ribot, Robert Plant, Marianne Faithfull csak pár név közülük.
Étteremből a banda élére
Trixie 17 éves volt, amikor az iskolát félbehagyva úgy döntött, csak a zenélésnek szeretne élni. Napközben éttermekben dolgozott felszolgálóként, míg esténként klubokban énekelte saját számait. A nagy kiugrást Daniel Lanois producer jelentette, aki 2008-ban meghívta egy alakuló szupergroup énekesnőjének. Trixie két évig turnézott a Black Dub névre keresztelt zenekarral – emiatt egyébként két filmszerepet is ajánlottak neki, de egyiket sem fogadta el.
Tánc, a soha el nem múló szerelem
Egészen 17 éves koráig a színpadi mozgás, és azon belül is a tánc meghatározó szerepet játszott Trixie napjaiban. A Les Ballets C de la B társulatban pedig nem kisebb koreográfussal dolgozhatott együtt, mint Sidi Larbi Cherkaoui. Tánctudását egy lenyűgöző 3 részes videósorozatban is felvillantja. A legutóbbi, Lacuna című albumához készített kisfilmek képkockáin Trixie szólóban („Touch”), a koreográfus Paul Zivkovichcsal duettben („Long Time Coming”) és csoportban („May Cannan”) is megmutatja, hogy bizony nem csak az éneklésben tehetséges! Sőt, Wim Vandekeybus decemberben bemutatott, TRACES című új darabjához ő írta a zenét. Nem ez az első együttműködésük a koreográfussal, a 2018-as TrapTown zenéje is Trixie nevéhez fűződik.
Felsőkategóriás zenésztársak
Első magyarországi koncertjén még szólóban játszott a Trafó közönségének, most azonban már saját triójával fog fellépni a Müpában. Ráadásul nem is akármilyen zenészek kísérik majd el! A dobok mögött helyet foglaló hölgy nem más, mint Dani Markham, aki Childish Gambinóval turnézik, szintetizátoron pedig az a Daniel Mintseris lesz hallható, aki St. Vincent állandó billentyűse, de 2007-ben Marianne Faithfull zenészeként a Müpában is fellépett.