Először 2014-ben nyílt ki a nagy magyar daloskönyv, 2017-ben érkezett a második rész, tavaly pedig folytatódott a sikersztori, hiszen ki ne szeretné a mindenki által jól ismert és szeretett slágereket maibb, frissebb köntösben hallani? A recept a következő: végy egy nagy csokorra valót a legkedveltebb magyar dalokból, csempéssz közéjük pár meglepetést, porold le őket, fűszerezd az aktuális évjáratnak megfelelően, majd kérd meg a hazai könnyűzenei élet állócsillagait és egy klasszis rendezőt, hogy együtt tálalják! Legközelebb és egyben utolsó alkalommal december 6-án, a Fesztivál Színházban kóstolhatunk bele a 20. század legjobb dalaiba – ugye ott találkozunk?
The Great Hungarian Songbook 3, Fotó: Csibi Szilvia
Nem (kizárólag) a múzeumban kell keresni…
…kulturális emlékezetünk legszórakoztatóbb és leginkább szívhez szóló darabjait, hanem a lemezboltok polcain, a streamingszolgáltatók felületein és persze a koncerttermekben! Bizony, a népi vagy táncdalok és a popslágerek is múltunk, jelenünk, jövőnk részei, sőt: sokkal könnyedebben tudunk kapcsolódni hozzájuk, mint a történelemkönyvekből bebiflázott évszámokhoz vagy egyik-másik, memoriterként elraktározott vershez. A zene univerzális nyelv, engedjük hát, hogy rajta keresztül beszéljen hozzánk a színes-szagos 20. század!
A jó példa ragadós
Na de pontosan mi is az a „nagy magyar daloskönyv”? Nem titok, hogy a koncepció a The Great American Songbook mintájára született, amely a múlt század első felének legfontosabb és legnépszerűbb amerikai dalainak és jazz-sztenderdjeinek gyűjteménye. Ebben kaptak helyet azok az örökzöldek, amelyek minden kétséget kizáróan kiállták az idő próbáját, és hajlott koruk ellenére nemcsak üdítően hatnak, de a közönség ma is kívülről fújja őket.
A The Great Hungarian Songbook című koncertsorozat ötletgazdája, Káel Norbert immár harmadszor vág bele csapatával, ezúttal Behumi Dórival és Pál Dénessel hiánypótló dalestjébe – az első két alkalommal Nagy-Kálózy Eszter és Hirtling István, illetve Tompos Kátya és Takács Nikolas voltak a partnerei –, hogy a fiatalabb generációk szívébe is belopják például Szécsi Pál egyik legnagyobb sikerét. A színpadkép megálmodója és a rendező pedig nem más, mint az előző két alkalommal is a dalok újjászületésénél bábáskodó, számos zenés színházi sikert a magáénak tudható Böhm György.
Behumi Dóri és Pál Dénes, Fotó: Csibi Szilvia
Műfaj- és stíluskavalkád
Meghökkentő stíluspárosításokkal előállni mindig izgalmas vállalkozás, de különösen igaz ez akkor, ha olyan szerzeményekről van szó, amelyeket a közönség betéve ismer. A merészség és a kreativitás azonban nem áll messze az alkotócsapattól, és ha az előző két estből indulunk ki, ezúttal is tarolni fog a crossover, méghozzá a lehető legvagányabb formában. Ami pedig az új megközelítésben hallható dalokat illeti, ezúttal az 1950-es évek filmslágerei, a táncdalfesztiválok közönségkedvencei és az 1980-as és 90-es évek közkedvelt dalai kerülnek terítékre. Figyelem, szüleink és nagyszüleink garantáltan nem véletlenül bolondultak egyebek mellett Máté Péter feledhetetlen top hitjeiért, aki pedig azt állítja, hogy még sosem érzékenyült el az Azért vannak a jóbarátok vagy a Most élsz című örökbecsű nótákat hallva, az vagy hazudik, vagy… nem mond igazat.