Festői utazás Hollandia fővárosába? Bizony, az Európai Hidak zseniális művészeinek köszönhetően Amszterdamba repülhetünk számos klasszikus zenei, jazz- és popkoncerttel, de a kultikus holland vonatkozású filmek se maradhatnak ki a fesztivál programjából. Filmes barangolásunk során nemcsak holland rendezők és operatőrök munkáit élvezhetjük, de a németalföldi festészet olyan nagy alakjait is megidézzük, mint Rembrandt vagy Vermeer.
ROAD MOVIE, WESTERN ÉS HOPPER
A sort szeptember 17-én a Párizs, Texas (Paris, Texas; 1984) című film nyitja, melynek rendezője Wim Wenders, operatőre pedig a legendás Robby Müller, aki Hollandia szülötte. A Párizs, Texas egy férfi utazásának, a világba való visszatérésének és egyben önmagára találásának története: az alkotók lélegzetelállító képekkel idézik meg a vásznon az amerikai road movie-k, westernfilmek jellegzetes hangulatát és Edward Hopper festményeinek összetéveszthetetlen világát. Amikor 1983-ban a forgatás elkezdődött, még nem volt kész a forgatókönyv, az író Sam Shepard úgy tervezte, hogy majd a karakterek fejlődése, megismerése szerint fejezi be a történetet. Végül egy másik munka miatt ott kellett hagynia a forgatást, így a jegyzeteit volt kénytelen elküldeni Wim Wendersnek arról, hogyan is kellene véget érnie a sztorinak. Az alkotás az 1984-es cannes-i fesztiválon Arany Pálmát nyert.
ULTRAMARINKÉK ÉS SÁRGA
Holland utazásunk második állomására rögtön másnap, szeptember 18-án este érkezünk. Peter Webber filmje, a Leány gyöngy fülbevalóval (Girl with a Pearl Earring; 2003) sokak által ismert mozifilm, hiszen a címadó Vermeer-festmény titokzatos modelljét a népszerű Scarlett Johansson, a művészt magát pedig Colin Firth alakítja. A két főszereplő mellett Cillian Murphyt és Tom Wilkinsont is láthatjuk a vásznon. A forgatókönyv Tracy Chevalier regényén alapul, és nagyrészt fiktív. Már csak azért is szükség volt az írói fantáziára, mert bár összesen 36 Vermeer-festmény létezéséről tudunk, a modellek egyikét sem sikerült soha egyértelműen azonosítani. Chevalier-t a hálószobájában lévő másolat inspirálta, hogy megírja saját verzióját arról, hogyan is készülhetett a Leány gyöngy fülbevalóval című festmény.
Johannes Vermeer: Leány gyöngy fülbevalóval
Rembrandt mellett Jan Vermeer van Delft a holland aranykor másik legnagyobb festője, képeinek egyik legkarakterisztikusabb ismérve a színek tökéletes összhangja: az ultramarinkék és a sárga együttes használata. A film is a festő palettájáról kölcsönzi a színeket, így a jelenetek gyönyörű festménnyé állnak össze Eduardo Serra operatőr segítségével.
Griet (Scarlett Johansson) a filmben akkor inspirálta Vermeert a címadó festmény megalkotására, amikor stúdiójának ablakát mosta. Ez a filmbeli jelenet egy létező Vermeer-festmény, a Nő vizeskancsóval alapján készült, amely jelenleg a New York-i Metropolitan Museumban van kiállítva.
„A dráma egyik forrása a magába zárkózó festő, aki a tökélyre tör, és senkit sem bocsát be a maga világába – kivéve egyetlen személyt. De ez a személy, Griet, a szolgáló nem egyszerűen modell, hanem érzésekkel, vágyakkal teli ember is, aki sajátos metamorfózison esik át a művész világába való belépés következtében” – olvashatjátok a film ajánlójában is.
MINDEN IDŐK LEGDRÁGÁBBJA
A Fekete könyv (Zwartboek; 2006) című filmmel folytatjuk utunkat: szeptember 24-én a háborús filmdrámák, thrillerek vagy Paul Verhoeven életművének kedvelői is megtalálják majd a számításukat. Az amszterdami rendező több műfajban is maradandót alkotott: dráma, történelmi film, thriller, akciófilm, de fantasy, sőt sci-fi is akad a művei között, a legtöbben talán a Robotzsaru, Az emlékmás vagy az Elemi ösztön kapcsán hallották a nevét. Műveinek legfőbb témái közé tartozik az erőszak és a szexualitás kapcsolata, valamint a lélek sötét oldalának ábrázolása.
A rendezőnek és Gerard Soeteman forgatókönyvírónak a Futás az életért (1977) című filmhez végzett kutatás során jutott eszébe a Fekete könyv ötlete. Közel 20 éven át írták a forgatókönyvet, és végül számos forgatókönyvi problémát oldottak meg azzal, hogy a főszereplő nő lett. A film valós eseményeken alapul, a világháborús Hágában játszódik: egy zsidó lány történetén keresztül mutatja be, hányféleképpen lehetett megélni, átélni, túlélni a német megszállást, a holokausztot és a világháborús eseményeket.
Érdekesség, hogy Carice van Houten holland színésznő – akit manapság a Trónok harca sztárjaként is megismerhettünk – például négy nyelven beszél folyékonyan a vásznon: héberül az izraeli jelenetekben, németül a náci katonákkal, angolul a kanadaiakkal és hollandul a film nagy részében. A körülbelül 16 millió eurós költségvetésű alkotás minden idők legdrágább holland filmje lett.
A MEGOLDÁS KULCSA
Az Európai Hidak eseménysorozat utolsó filmvetítésére szeptember 25-én kerül sor: Peter Greenaway Éjjeli őrjárat (Nightwatching; 2007) című alkotását nézhetjük meg, egy olyan trilógia első részét, amely holland mesterek munkáit dolgozza fel. (A második film a Goltzius és a Pelikán társaság (2012) volt, amely Hendrik Goltzius, a 16. század végi holland nyomdász és erotikus metszetek készítőjének életéről szól, a harmadik pedig még készül, és nem mást, mint Hieronymus Boscht állítja majd a középpontba.) Az Éjjeli őrjáratot Rembrandt azonos című festménye, az amszterdami Rijksmuseum gyűjteményének leghíresebb darabja ihlette.
Rembrandt: Éjjeli őrjárat
A forgatókönyv a festmény létrejötte kapcsán bűnügyi sztoriba kezd: a képen egy összeesküvést fedezhetünk fel, és a megoldás kulcsa a kép részleteiben van elrejtve. A film Rembrandtja – Martin Freeman (A hobbit, Világvége) – sikeres, jómódú művész, egyben pedig nyomozó. Ráadásul a festőművész szakmai és szerelmi életébe is betekintést nyerhetünk Reinier van Brummelen holland operatőr kameráján keresztül, aki egyedi fényjátékkal emeli ki a szereplőket.
Ahogy azt már megszokhattátok, a filmvetítések házigazdája most is Réz András filmesztéta lesz. A vetítéseket megelőző és az azokat követő beszélgetések magyar nyelven zajlanak.
Bővebben ide kattintva böngészhettek a fesztivál teljes kínálatából.
Utazzatok velünk Amszterdamba!